eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay.com

Amerika most megmondja, hogy állnak az emberi jogok a nagyvilágban

Magyarországról is szó van az Egyesült Államok szokásos éves emberi jogi jelentésében.

Sajtótájékoztatóján az amerikai diplomácia vezetője, Mike Pompeo hangsúlyozta, hogy az emberi jogi visszaélések feltárásával és az emberi jogokat tiszteletben nem tartó országokra gyakorolt nyomással lehet változást elérni.

A jelentés elkészítésében a világban szolgálatot teljesítő több száz amerikai diplomata vett részt.

A sajtótájékoztatón Mike Pompeo mindenekelőtt az

Iránban, Dél-Szudánban, Nicaraguában és Kínában uralkodó helyzetet marasztalta el.

A jelentés részletesen kitér arra, hogy Iránban 20 embert ítéltek halálra és ezreket tartanak fogva előzetes tárgyalás nélkül pusztán azért, mert a jogaikért tüntettek. Az iráni kormányzat megtiltotta a helyi médiának, hogy a tüntetésekről tudósítson.

Dél-Szudánban a katonák politikai és etnikai hovatartozásuk miatt rendszeres szexuális erőszakot követnek el civilek ellen, Nicaraguában pedig a békésen tüntetőknek mesterlövészekkel, a kormány bírálóinak pedig börtönnel, halállal, vagy száműzetéssel kellett szembenézniük.

Erőteljes fenntartásokat fogalmazott meg a tárca jelentése Kínáról.

"Az 1930-as évek óta nem volt ilyen rossz a kínai muszlim kisebbség helyzete" - fogalmazott a sajtótájékoztatón Michael Kozak, a külügyminisztérium emberi jogokkal és demokráciával foglalkozó részlegének vezetője.

Mint mondta:

"alkalmanként emberek millióit gyűjtik be, munkatáborokba zárják, megkínozzák őket, lényegében megpróbálják teljesen megsemmisíteni a kultúrájukat, vallásukat és eltüntetni még a génjeiket is".

Kozak kifejtette: Kína eleinte tagadta a munkatáborok létezését, de ma már legalább elismeri, hogy vannak, de ezeket szakmára kiképző központoknak nevezi és azt állítja, hogy önkéntes alapon működnek.

Az amerikai külügyminisztérium jelentése szerint Kína az elmúlt esztendőben jelentősen fokozta a muszlim kisebbség tömeges bebörtönzését a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen.

Magyarországi helyzet

Magyarországról szólva a külügyminisztérium jelentése megállapítja, hogy az ország többpárti parlamenti demokrácia, és idézi az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelőinek jelentését, miszerint

az alapvető emberi és szabadságjogokat tiszteletben tartják, de "ellenséges légkörben gyakorolják."

A jelentés szintén az EBESZ-re hivatkozva állapítja meg, hogy a tavalyi választásokon

"a kormányzati tájékoztatási kampány jelentős részben megkülönböztethetetlen volt a Fidesz kampányától,

egyértelmű előnyt biztosítva ezzel a Fidesznek".

A dokumentum megemlíti, hogy jelentés érkezett a civil szervezetek politikai megfélemlítéséről és a működésüket érintő jogi megszorításokról.

Szerepel a dokumentumban a magyar

börtönökben tapasztalható túlzsúfoltság és esetenkénti fizikai erőszak

is, és utal az alapvető jogok biztosának ezzel kapcsolatos jelentésére, illetve idézi az NGO-k vonatkozó jelentéseit is.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×