Infostart.hu
eur:
378.32
usd:
324.03
bux:
127209.27
2026. április 9. csütörtök Erhard
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető (b) és Donald Trump amerikai elnök sétál a hanoi Metropole szálloda kertjében 2019. február 28-án, kétnapos csúcstalálkozójuk második napján. Trump kijelentette, hogy nem jutott megállapodásra az észak-koreai vezetővel sem a nukleáris leszerelésről, sem a Phenjan elleni szankciók kérdéséről. Balról Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.
Nyitókép: MTI/AP/Evan Vucci

Észak-Korea diktátora egyetlen esélyként tekinthet az atomfegyverre

Azért alakult ki patthelyzet az amerikai–észak-koreai csúcstalálkozón, mert a Kim-dinasztia életbiztosításként tekint a tömegpusztító fegyverekre – fogalmazott az InfoRádióban Magyarics Tamás, az ELTE egyetemi tanára.

Az amerikai és az észak-koreai fél gyakorlatilag elbeszél egymás mellett - szűrte le a tanulságot Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor vietnami találkozójából az InfoRádióban nyilatkozva Magyarics Tamás biztonságpolitikai szakértő, az ELTE egyetemi tanára.

"Észak-Korea nyilván nem lesz hajlandó feladni atomprogramját, mert a vezetők, gyakorlatilag a Kim dinasztia életbiztosításként tekint a tömegpusztító fegyverekre. Úgymond

figyelmeztető példaként Szaddám Huszein és Moammer Kadhafi sorsa lebeg a szemük előtt, akik feladták a tömegpusztítófegyver-programjaikat, utána pedig rövid úton eltávolították őket a hatalomból"

- fejtette ki Magyarics Tamás.

Szerinte tehát az észak-koreaiak nem nagyon fognak abba belemenni, hogy teljes mértékben feladják az atomprogramot, a kérdés az: sikerül-e valamilyen kompromisszumszerű megállapodásokat kötni, hogy az ázsiai állam ellenőrzött keretek között birtokolhasson nukleáris fegyvereket?

Ez Magyarics Tamás szerint ez elvileg elérhető, de a lépéseiről a nyilvánosság előtt nem beszélnek: például úgy, hogy Észak-Korea visszalépne az atomsorompó-szerződésbe, vagyis

ellenőröket enged az országba,

akik lehetnének amerikaiak vagy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség képviselői is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mit ér ez a tűzszünet? A Hormuzi-szoros hajózható, de nehéz tárgyalások kezdődnek

Mit ér ez a tűzszünet? A Hormuzi-szoros hajózható, de nehéz tárgyalások kezdődnek

Az Egyesült Államok és Irán is győztesnek hirdette magát a háborúban, így kérdéses, hogy meg tudnak-e egyezni azokról a feltételekről, amiket a hírek szerint Irán állított. Bár úgy tűnik, kéthetes tűzszünetben állapodtak meg, és újból hajózhatóvá válik a Hormuzi-szoros, Libanonban tovább folynak a harcok Izraellel, és Irán a jelentések szerint tovább támadott egyes Öböl-országokat.

„Az alternatív útvonalon történő olajbeszerzés megkezdődött” – Kormányinfó a választások előtt három nappal

„Ha végrehajtanánk az EU követelését, 48 600 forinttal több lenne a családok üzemanyagköltsége, a villany 16 000, a gáz 30 000 ezer forinttal lenne drágább havonta”; hozzányúlt a kormány a stratégiai kőolajtartalékhoz. Gulyás Gergely és Vitályos Eszter a választások előtt utoljára várta a sajtó képviselőit a Karmelitába.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×