Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
310.64
bux:
133787.99
2026. május 1. péntek Fülöp, Jakab
Donald Trump amerikai elnök (b) és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető kezet fog a hanoi Metropol szállodában 2019. február 27-én, kétnapos csúcstalálkozójuk első napján.
Nyitókép: MTI/AP

Ennyit tudnak az észak-koreaiak a Trump-Kim találkozóról

Egy nap késéssel ötölték ki a kommunista államban, mennyit szabad közölni a néppel.

Egy nappal Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető tárgyalásai után, a KCNA észak-koreai állami hírügynökség is beszámolt a Hanoiban tartott csúcstalálkozóról, hírt adott arról, hogy a "termékeny párbeszéd" folytatásában állapodtak meg, de

meg sem említette, hogy kézzelfogható eredmény nélkül ért véget a szerdán és csütörtökön folytatott megbeszélésük.

A KCNA helyi idő szerint péntek reggel kiadott jelentése szerint a csúcstalálkozó fontos lehetőség volt a kölcsönös tisztelet és bizalom elmélyítésére. Megállapodtak abban, hogy szoros kapcsolatot tartanak fenn egymással a Koreai-félsziget atommentesítése és a kapcsolatok fejlődése érdekében, továbbá azért, hogy folytassák a termékeny párbeszédet a hanoi csúcsértekezleten megvitatott kérdések megoldására - fogalmazott a phenjani hatalom szócsövének tartott hírügynökség.

A KCNA nem tett említést arról, hogy nem írtak alá semmilyen megállapodást,

nem tettek közös nyilatkozatot sem, holott ez tervbe volt véve.

A hanoi tárgyalások után Trump azt mondta, hogy Kim kérte az amerikai szankciók teljes feloldását, ami számára elfogadhatatlan. Kim Dzsong Un a tárgyalások után nem nyilatkozott, de Ri Jong Ho észak-koreai külügyminiszter Trumpnak ellentmondva kijelentette, hogy nem minden büntetőintézkedés feloldását követelték a jongbjoni atomlétesítmény leszereléséért cserébe, hanem csak azokét, amelyek ártanak a polgári lakosságnak.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
A rejtett választói hatás, ami Orbán Viktor történelmi vereségéhez is hozzájárult

A rejtett választói hatás, ami Orbán Viktor történelmi vereségéhez is hozzájárult

A választók csak jelentős késéssel érzékelik, ha az árnyomás valóban enyhült, és büntetik az inkumbens kormányokat váratlan inflációs sokkok miatt – derül ki két kutatásból. Bár Magyarországot egyik sem vizsgálta, a 2026-os parlamenti választás eredménye pontosan illeszkedik a mintába: az inflációs tényadat már 1,8 százalékra süllyedt, miközben a lakosság által érzékelt szint ennél ötször magasabb volt. Az Orbán Viktor vezette kormány kommunikációja így abba a hibába esett, hogy lezárt ügyként kezelte az inflációt, a választók azonban a saját pénztárcájukon még nem érezték a javulást – és ez döntő tényezője lehetett a Fidesz történelmi vereségében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×