Infostart.hu
eur:
368.48
usd:
318.29
bux:
148622.5
2026. szeptember 2. szerda Dorina, Rebeka

Egy hét alatt 17 ember esett áldozatul az influenzának Görögországban

Csak a múlt héten 17 ember halt bele az influenzába Görögországban, ahol tavaly október óta 56 emberéletet követelt a betegség - közölte csütörtökön a görög betegségmegelőzési és járványvédelmi központ (KEELPNO).

Az egészségügyi minisztérium alá tartozó KEELPNO közleménye szerint a megbetegedések legtöbbjét az A típusú influenzavírus H1N1 altípusa váltotta ki. A múlt szerda és vasárnap között feljegyzett 149 influenzás megbetegedésből 119-et A típusú vírus okozott, ebből 101-nél a H1N1-altípust, a maradék esetben a H3N2-altípust azonosították.

A tavaly október óta influenzában meghalt 56 ember közül 17 nő, 39 férfi, az áldozatok átlagéletkora 68 év.

"Az A típusú influenza jelenleg egész Európában domináns, és különösen az időseket, valamint a krónikus egészségügyi problémákkal küzdőket sújtja"

- mondta az AFP francia hírügynökségnek Szotírisz Ciódrasz, az athéni egyetem fertőzésekre szakosodott professzora. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a görög lakosság mindössze 20-30 százaléka kapott védőoltást, szerinte ez az egyik legfőbb oka a vírus terjedésének.

Címlapról ajánljuk

Tízből hét magyart érint, mégis sokan csak akkor lépnek, amikor már baj van

A Semmelweis Podcast második adásában Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője kiemelte: a családorvosok körében tavaly indult el az életmód licenc képzés, az első orvosok pedig már le is vizsgáztak. A szakember az életmódorvoslás hat fő pillérét is megemlítette a beszélgetésben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Itt a Tisza-kormány 500 milliárdos Havária Alapja - De mégis mit kezdhet vele?

Itt a Tisza-kormány 500 milliárdos Havária Alapja - De mégis mit kezdhet vele?

A Tisza-kormány 2026-os költségvetési módosításának egyik legjelentősebb újítása az 500 milliárd forintos Havária Alap létrehozása, amelyet az aszályhelyzet, az energiakrízis és egyéb előre nem látható kiadások fedezésére hoztak létre. Az alap a GDP 0,54%-át teszi ki, és a kormány meglehetősen szabadon rendelkezhet felette, mivel nemcsak energetikai és aszályügyek miatt, hanem gyakorlatilag bármilyen váratlan kiadásra felhasználhatja. Elemzésünk szerint az alap valódi tétje az, hogy a kormány mennyire takarékosan bánik majd vele: ha nem költi el a teljes összeget, azzal a fiskális fegyelem melletti elkötelezettségét bizonyíthatja a piacok és hitelminősítők felé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×