Infostart.hu
eur:
353.18
usd:
308.62
bux:
142938.48
2026. július 3. péntek Kornél, Soma
Luga gyakorlótér, 2017. szeptember 19.Az orosz védelmi minisztérium által közreadott kép egy Iszkander-M taktikai rakétáról a Zapad (Nyugat) 2017 elnevezésű orosz-fehérorosz hadgyakorlaton az oroszországi Leningrád régióban lévő Luga gyakorlótéren 2017. szeptember 18-án. A szeptember 14. és  20. megrendezett, védelmi és terrorelhárító hadgyakorlaton 12 700 katona és 680 harcjármű, 70 repülőgép és 10 hajó vesz részt, Fehéroroszországban és Oroszország három régiójában. Az Iszkander-M rakéta képes egyszerre két - egymástól akár 500 km távolságra levő - különböző célpont találatára egy perces időtávolsággal. Minden rakéta irányított a célpontig, ezért útvonalát nehezen tudja előre jelezni az ellenfél. (MTI/EPA/Konsztantyin Alis/Orosz védelmi minisztérium)
Nyitókép: MTI/EPA/Konsztantyin Alis/Orosz védelmi minisztérium

Veszélyes orosz-amerikai fegyverkezési verseny indulhat el a szakértők szerint

Az Egyesült Államok hónapokon belül felmondhatja az 1987-es kulcsfontosságú rakétaegyezményt, amely a középhatóságú, nukleáris töltettel felszerelt rakéták terjedését akadályozta Európában. Washington szerint Oroszország megsérti az megállapodást és ezért fordít hátat az alkunak.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter tervezett pénteki bejelentése szerint „nem sikerült megmenteni” a középhatótávolságú nukleáris fegyverzetekről (INF) szóló egyezményt, amelyet a hidegháború végén Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet főtitkár írt alá.

A megállapodás tiltja, hogy a felek (így a jogutód Oroszország is) középhatótávolságú, olyan, földi indítású atomrakétákat és cirkálórakétákat tartsanak hadrendben Európában, amelyek 500 és 5 és félezer kilométer közötti távolságra képesek elrepülni.

Az amerikaiak szerint az oroszoknak a Baltikumban található, kalinyingrádi enklávéba telepített Iszkander-M rakétái ilyen fegyverek és ezzel Moszkva megsérti az egyezményt. Az oroszok viszont azt állítják, hogy a rakéta hatótávolsága nem éri el az 500 kilométert.
Az orosz Iszkander-m harcászati-taktikai rakétarendszer elemei a harmadszor megrendezett Nemzetközi Haditechnikai Fórumon a Moszkvai területen fekvő Alabinóban 2017. augusztus 22-én. (MTI/EPA/Jurij Kocsetkov)
Az orosz Iszkander-m harcászati-taktikai rakétarendszer elemei a harmadszor megrendezett Nemzetközi Haditechnikai Fórumon a Moszkvai területen fekvő Alabinóban 2017. augusztus 22-én. (MTI/EPA/Jurij Kocsetkov)

Az amerikai vezetés szerint az oroszok még több 9M729 kódnevű cirkálórakétát telepítettek – immár 4-re nőtt az ilyen hadosztályok száma a korábbi háromról – mondta egy név nélkül nyilatkozó amerikai illetékes, hírszerzési forrásokra hivatkozva.

Az orosz Szövetségi Biztonsági és Védelmi Tanács csütörtöki ülésén viszont az hangzott el, hogy az amerikaiak új tűzérségi fegyvere, amely 1,6 ezer kilométerre képes ellőni, megsérti az egyezményt.

Donald Trump amerikai elnök még októberben közölte, hogy Amerika felmondja az egyezményt az állítólagos orosz jogsértő magatartás miatt.

"Oroszország több éve megsérti az egyezményt, de nem hagyjuk nekik, hogy olyan fegyvereket építsenek, amilyeneket nekünk nem szabad"

– mondta és hozzátette: az Egyesült Államok is rakétafejlesztésbe kezd, ha Moszkva nem hátrál meg.

Ezt követte Pompeo december 5-i bejelentése, hogy Washington 60 napon belül felfüggesztik az egyezményt. Az oroszok erre közölték, hogy ellenlépésket tesznek és a felek közötti megbeszélések a héten véglegesen zátonyra futottak.

Pompeo mostani bejelentése nyomán egy hathónapos folyamat indul el, amelynek végén az Egyesült Államoknak el kell döntenie, hogy véglegesen kivonul-e a paktumból – ha akkor úgy érzi, hogy az oroszok mégis elget tesznek a megállapodásnak, visszatérhet az egyezményhez.

Elemzők szerint a mostani lépés veszélyes fegyverkezési versenyt indíthat be.

Közben a Trump-kormányzat bejelentette, hogy újfajta, kis hatóerejű taktikai atomfegyver fejlesztésébe kezdett, amivel úgymond Oroszországot próbálja visszatartani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Két szomszédunknál is ott a pestisvírus, ami ha bekerül Magyarországra, nagy baj lesz

Két szomszédunknál is ott a pestisvírus, ami ha bekerül Magyarországra, nagy baj lesz

A kiskérődzők pestisének újabb eseteit igazolták Horvátországban és Romániában. A juhokat és kecskéket érintő úgynevezett PPR a kiskérődzők egyik legfertőzőbb betegsége, ami nem gyógyítható. Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője szerint ha Magyarországra bekerül a vírus, az komoly, több tízmilliárd forintos kárt okozhat az egyre sikeresebb juhágazatban.

Vitézy Dávid: „aláírtam, új villamosvonal épül uniós pénzből”

„Aláírtam a Budai Fonódó villamoshálózat folytatásának 32,2 milliárd forint értékű európai uniós támogatási szerződését, így új villamosvonal épül a Szent Gellért tér és a Budafoki út között, a Műegyetem rakparton keresztül” – közölte Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.
Repedések az AI-sztoriban? Figyelmeztetés jött a chipgyártóktól

Repedések az AI-sztoriban? Figyelmeztetés jött a chipgyártóktól

Már hallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása, amelynek első részében arról volt szó, hogy mintha megrendülni látszana a piacok bizalma a memóriachip-gyártókban, ami több kulcsrészvény árazásában is testet öltött. A többszázmilliárd dolláros kérdés az, hogy immár az egész AI-infrastruktúra sztori áll ingatag lábakon, vagy csak egy apró korrekciónak vagyunk tanúi. A témát Kaszab Balázzsal, a Portfolio elemzőjével veséztük ki. A műsor második részében azzal foglalkoztunk, hogy hogyan élték meg a kis benzinkutak az üzemanyagok védett árát, miért áll lassan helyre a piac és milyen tényezők határozzák meg, hogy mennyiért tankolhatunk a nyáron. Vendégünk Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökségi tagja volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×