Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
331.83
bux:
109536.19
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Sárgamellényes tiltakozók a francia kormány szociális és adópolitikáját ellenző tüntetésen Párizsban 2019. január 26-án. Az általános társadalmi elégedetlenséget megtestesítő sárgamellényesek a tizenegyedik egymást követő hétvégén vonultak utcára. A mozgalom nyomására Emmanuel Macron államfő országos vitát indított a legégetőbb társadalmi és politikai kérdésekről.
Nyitókép: Christophe Petit Tesson

Ismét tüntettek a sárgamellényesek, de már nem olyan egységesek

Tizenegyedik alkalommal is az utcákra vonultak szombaton az általános társadalmi elégedetlenséget két hónapja megtestesítő franciaországi sárgamellényesek Párizsban és a nagyobb városokban, annak ellenére, hogy tíz nappal a nemzeti vita megkezdése után Emmanuel Macron államfő és a kormány népszerűségi mutatója növekedni kezdett és a tüntetők között egyre nagyobbak az ellentétek.

A fővárosban kisebb incidensek is történtek, de délutánig országszerte többségében békések voltak a felvonulások.

A francia belügyminisztérium adatai szerint délután 3 óráig országszerte 32 ezren, a fővárosban 2600-an tiltakoztak.

Országosan az előző hetekhez hasonló a mozgósítás, de a fővárosban kevesebben tüntettek, a dél-franciaországi Bordeaux-ban, Marseille-ben és Toulouse-ban viszont 5-6 ezren voltak az utcákon és követelték Emmanuel Macron lemondását.

Fokozódó ellentétek

A sárgamellényesek számára a legnagyobb kihívás jelenleg az utcai megmozdulások életben tartása, miközben egyre élesebbé váltak a mozgalmon belüli ellentétek a radikálisabb és a mérsékeltebb csoportok között. Állampolgári kezdeményezés tömörülése (RIC) néven a májusi európai parlamenti (EP-) választásokon induló önálló sárgamellényes lista is ellenérzéseket szült az utcai tiltakozást támogatók körében.

Mindezek következtében Párizsban négy különböző felvonulást hirdettek meg a sárgamellényesek, de ezúttal valamennyit bejelentették a rendőrségen és biztosították is. A legfőbb menet a forgalomtól elzárt Champs-Élysées sugárúton vonult a belváros irányába.

Délután 4 órára valamennyi sárgamellényes felvonulás a Bastille térre érkezett Párizsban, ahol szinte menetrendszerűen törtek ki az összecsapások a rendőrök és egyes tiltakozók között. A rendőrök könnygázzal és vízágyúval oszlatták az embereket és gumilövedékeket is bevetettek, miközben rendbontók felgyújtották az alkalmai barikádjaikat. A rendőrség szerint a fővárosban délután 42 előállítás történt.

Vidékről a fővárostól észak-nyugatra található Evreux városából érkezetek hírek incidensekről, ahol mindegy nyolcszázan vonultak utcára, s megrongálták a jegybank helyi kirendeltségét, valamint a rendőrség irodáit és két gépjárművet is felgyújtottak.

Nem győzte meg a tiltakozókat a nemzeti vita

A tiltakozókat nem győzte meg a kormány által tíz nappal ezelőtt helyi szinteken megszervezett úgynevezett nemzeti vita, amelynek keretében mintegy 2 ezer helyen - elsősorban a polgármesteri hivatalokban - vitázhatnak az állampolgárok az életszínvonalról, az adópolitikától, a demokrácia minőségéről és a környezetvédelmi kérdésekről. Emmanuel Macron azt reméli, hogy ezzel a megoldással a társadalmi elégedetlenség erőszakmentesen kifejezésre juthat és megválaszolható. A radikálisabb utcai tüntetők és vezetőjük, Eric Drouet szerint viszont a vita az időnyerésre játszó kormány elterelő hadművelete.

Csütörtökön az elnök meglepetésszerűen maga is megjelent egy ilyen vitán és mintegy három órán keresztül válaszolt az embereknek, köztük több sárgamellényesnek a megélhetést érintő kérdéseire. Emmanuel Maron a múlt héten két régióban is részt vett a kormány által polgármesterekkel rendezett vitákon és több mint hat órán át válaszolt az ország kormányzását és a reformokat, valamint az elnöki viselkedést érintő kérdésekre, amelynek következtében emelkedni kezdett a tetszési mutatója, s jelenleg a felmérést végző intézetek szerint 28-30 százalékon áll.

Párizsban szombat este a sárgamellényesek a République (Köztársaság) térre hirdettek virrasztás Sárga éjszaka elnevezéssel, vasárnap pedig szintén állampolgári kezdeményezésre a sárgamellényesek követeléseit nem támogató úgynevezett Vörös kendősök vonulnak utcára. Céljuk, hogy kifejezzék "a csendes többség" véleményét, amely meg kívánja "védeni a demokráciát és az intézményeket" a sárgamellényesek tüntetésein november óta tapasztalható erőszakos cselekményekkel és a kifejeződő gyűlölettel szemben.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×