Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Nyitókép: Pixabay

Petőházi Tamás: közepes lehet az idei gabonatermés, veszélyben van a kukorica

Véget érnek az aratási munkák Magyarországon, a gazdálkodók nem számítanak a közepesnél jobb termésre – mondta az InfoRádióban a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.

Előre lehetett tudni, hogy közepesnél nem lesz jobb a gabonatermés 2025-ben – mondta az InfoRádióban Petőházi Tamás, Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. A 2024-2025-ös tél nem volt optimális a szántóföldi növénytermesztés tekintetében, ugyanis se hideg nem volt, se csapadék nem esett elég és nem áztak át a talaj mélyebb rétegei. Így aztán 275 ezer hektáron termett őszi árpa, 5,7 tonnás átlaggal, mintegy 1,5 millió tonna. Az őszi árpára már az aratás folyamán is volt érdeklődés külföldről, az olasz vevők folyamatosan vásárolták – a teljes mennyiségből közel egymillió tonna el is fogja hagyni az országot.

Utána „összeértek” a növények a nagy júniusi hőség miatt, lehetett kezdeni a repce és az őszi búza aratását is.

„Repcéből nem sok, 144 ezer hektár termett, ami rekordalacsony szint a vetésterületben. Nem optimális már a klíma Magyarországon a repcének, és növényvédelmi problémák is vannak, ezért csökkent a termőterülete. 2,8 tonnás átlaggal mintegy 400 ezer tonna repce termett Magyarországon, aminek a zöme már a raktárakban van, erre is van exportkereslet. A legnagyobb területen, 976 ezer hektáron őszi búza termett Magyarországon. Ez az elmúlt évekhez képest egy picit nagyobb területet jelent. Az aratás már a végénél tart, 5,4 tonnás átlag lett, 5 millió 1-200 ezer tonna őszi búza termett meg Magyarországon. Ebből a belső felhasználásunk 2 millió tonna, 1 millió 100 ezer tonna megy malomipari felhasználásra, takarmány lesz 5-600 ezer tonna, 300 ezer tonna vetőmagnak kell, míg 300 ezer tonnát ipari célra használnak fel. A kétmillió tonna fölötti rész egy nagyon komoly exportárualap, amire már van is érdeklődés Olaszországból” – sorolta a szakember.

A 2025 tavaszán vetett kukoricának és napraforgónak rosszat tett a júniusi hőstressz, a szokásosnál rosszabbak az állapotok. A napraforgó elmaradt a fejlődésben az elmúlt évek átlagához képest. Emellett az alföldi részen „nem túl szépek” a kukoricák és napraforgók, az Észak- és Dél-Dunántúlon csak egy picit jobb a helyzet – mondta Petőházi Tamás. Ezek őszi betakarítási munkáit majd szeptember közepe környékén fogják elkezdeni, de sok táblánál azt látni, hogy az optimális időjárás sem tud rajtuk nagy mértékben javítani. Hozzátette: a jobb állapotban lévő növényeknél lehet javulást remélni, ám ha augusztusban megint jön egy hőhullám, akkor tönkre is mehetnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A németeket tizenegyesekkel kiejtő Paraguay remekül védekezett a francia szupersztárok ellen is, akik csak Mbappé 70. percben lőtt büntetőjével tudták feltörni a védelmet, ezzel 1-0-ra győztek a labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében. Mbappé ezzel utolérte Messit és hétgólos, a franciák a Kanadát 3-0-ra legyőző Marokkóval játszanak a négy közé jutásért.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×