Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök, miután aláírták az új német-francia együttműködési és integrációs szerződést a németországi Aachenben 2019. január 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Friedemann Vogel

Merkel és Macron aláírta az új együttműködést

Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő aláírta az új német-francia együttműködési és integrációs szerződést kedden a németországi Aachenben.

A 16 oldalas, 7 fejezetből és 28 pontból álló megállapodást pontosan 56 évvel az Élysée-szerződés megkötése után írták alá, amely megteremtette a történelmi megbékélés alapjait a két ország között. A német-francia barátsági szerződést 1963. január 22-én szignálta Konrad Adenauer és Charles de Gaulle a párizsi Élysée-palotában.

Az Aachen-szerződés célja, hogy szorosabbra fűzze a német-francia kapcsolatokat a gazdaságpolitika, a kül- és biztonságpolitika, az oktatás, a kultúra, a kutatás és technológia, a klíma- és környezetvédelem, valamint a határvidékek és a civil társadalmak közötti együttműködések terén.

A megállapodással a felek arra törekszenek, hogy kétoldalú kapcsolataik új szintre emelésével felkészüljenek a 21. század kihívásaira.

A felek ígéretet tettek arra, hogy az Európai Unióban a hatékony és erős közös kül- és biztonságpolitikáért, illetve a gazdasági és a valutaunió megerősítéséért és elmélyítéséért fognak dolgozni, illetve a nagyobb uniós találkozók előtt rendszeresen konzultálnak a közös álláspont kialakítása érdekében.

Németország és Franciaország emellett közelíti biztonság- és védelempolitikáját, és fegyveres támadás esetén akár katonai segítséget is nyújt egymásnak. A felek elkötelezték magukat a közös európai hadsereg létrehozása mellett, illetve megfogadták, hogy szorosabbra fűzik együttműködésüket a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcban, illetve az igazságszolgáltatás, a hírszolgálat és a rendőri tevékenységek terén. A szerződés hangsúlyozza, hogy a német-francia diplomácia egyik kiemelt célja, hogy Németország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjává váljon.

A megállapodás kitér az oktatás terén folytatandó együttműködésekre, illetve a határokon átívelő gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi, egészségügyi, energetikai és közlekedési projektek előmozdítására.

A felek egyúttal elkötelezték magukat a nemzetgazdaságok integrációjának elmélyítésére, illetve egy egységes szabályrendszeren alapuló, közös gazdasági tér létrehozására. Emellett ígéretet tettek egy német-francia gazdasági szakértői tanács létrehozására, valamint közös kutatási-fejlesztési projektek megvalósítására.

Merkel: jelentős hatás

A növekvő populizmussal és nacionalizmussal szemben szükség van az aacheni szerződésre - mondta Angela Merkel német kancellár kedden az új német-francia együttműködési és integrációs megállapodás ünnepélyes aláírásának alkalmából tartott beszédében.

"Hetvennégy évvel a második világháború után az emberi élet értéke, a dolgok, amelyek egykor maguktól értetődőek voltak, újra megkérdőjeleződtek" - figyelmeztetett Merkel. "Ezért van szükség az együttműködésünk irányának újbóli meghatározására."

A kancellár szerint az aacheni szerződés aláírása jelentős hatással lesz a német-francia kapcsolatokra, és hozzá fog járulni a közös európai hadsereg létrehozásához.

A megállapodással megújítjuk országaink együttműködésének alapját, hogy együtt nézhessünk szembe korunk nagy kihívásaival - hangsúlyozta.

Macron: a hazaszeretet és az európai integráció nem egymás ellentétei

Emmanuel Macron francia elnök beszédében kiemelte, hogy Németország és Franciaország felelősséggel tartozik Európáért. Macron szerint a két országnak kell mutatnia az utat a többieknek.

A francia vezető hangsúlyozta, hogy Európának több külső és belső fenyegetéssel kell szembenéznie, köztük a nacionalizmussal, a Nagy-Britannia európai uniós kilépésével járó sokkal, a terrorizmussal és a káros éghajlatváltozással.

Macron aláhúzta, hogy a hazaszeretet és az európai integráció nem egymás ellentétei.

"Szeretjük a hazánkat, és Európát is szeretjük, mert tudjuk, hogy a kettő visszavonhatatlanul összeforrt egymással" - nyomatékosította.

Címlapról ajánljuk
Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Különc exobolygót fedezett fel a Cheops űrtávcső. A feldezés eredménye szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel, mivel a vörös törpecsillag legtávolabbi bolygója kőzetbolygó ott, ahol a jelenlegi elméletek szerint inkább gázóriásoknak kellene kialakulniuk – fogalmazott az InfoRádiónak nyilatkozva Kiss László csillagász, akadémikus, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Orbán Viktor: a gazdasági káosz az ukránok fejében út az ellenzék választási sikeréhez

Ezen a hétvégén Békéscsabán rendeztek háborúellenes gyűlést a digitális polgári körök, a szokásos forgatókönyv szerint Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott, majd pedig kérdésekre válaszolt. Közölte, hogy kivédi a kormány az ukránok energiafegyver-támadását. Beszélt a békési földutak helyzetéről, az extraprofitadók rendszerének fontosságáról, valamint egy márciusi kínai-amerikai nagy megegyezés esélyéről is.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×