Infostart.hu
eur:
364.26
usd:
316.12
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök, miután aláírták az új német-francia együttműködési és integrációs szerződést a németországi Aachenben 2019. január 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Friedemann Vogel

Merkel és Macron aláírta az új együttműködést

Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő aláírta az új német-francia együttműködési és integrációs szerződést kedden a németországi Aachenben.

A 16 oldalas, 7 fejezetből és 28 pontból álló megállapodást pontosan 56 évvel az Élysée-szerződés megkötése után írták alá, amely megteremtette a történelmi megbékélés alapjait a két ország között. A német-francia barátsági szerződést 1963. január 22-én szignálta Konrad Adenauer és Charles de Gaulle a párizsi Élysée-palotában.

Az Aachen-szerződés célja, hogy szorosabbra fűzze a német-francia kapcsolatokat a gazdaságpolitika, a kül- és biztonságpolitika, az oktatás, a kultúra, a kutatás és technológia, a klíma- és környezetvédelem, valamint a határvidékek és a civil társadalmak közötti együttműködések terén.

A megállapodással a felek arra törekszenek, hogy kétoldalú kapcsolataik új szintre emelésével felkészüljenek a 21. század kihívásaira.

A felek ígéretet tettek arra, hogy az Európai Unióban a hatékony és erős közös kül- és biztonságpolitikáért, illetve a gazdasági és a valutaunió megerősítéséért és elmélyítéséért fognak dolgozni, illetve a nagyobb uniós találkozók előtt rendszeresen konzultálnak a közös álláspont kialakítása érdekében.

Németország és Franciaország emellett közelíti biztonság- és védelempolitikáját, és fegyveres támadás esetén akár katonai segítséget is nyújt egymásnak. A felek elkötelezték magukat a közös európai hadsereg létrehozása mellett, illetve megfogadták, hogy szorosabbra fűzik együttműködésüket a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcban, illetve az igazságszolgáltatás, a hírszolgálat és a rendőri tevékenységek terén. A szerződés hangsúlyozza, hogy a német-francia diplomácia egyik kiemelt célja, hogy Németország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjává váljon.

A megállapodás kitér az oktatás terén folytatandó együttműködésekre, illetve a határokon átívelő gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi, egészségügyi, energetikai és közlekedési projektek előmozdítására.

A felek egyúttal elkötelezték magukat a nemzetgazdaságok integrációjának elmélyítésére, illetve egy egységes szabályrendszeren alapuló, közös gazdasági tér létrehozására. Emellett ígéretet tettek egy német-francia gazdasági szakértői tanács létrehozására, valamint közös kutatási-fejlesztési projektek megvalósítására.

Merkel: jelentős hatás

A növekvő populizmussal és nacionalizmussal szemben szükség van az aacheni szerződésre - mondta Angela Merkel német kancellár kedden az új német-francia együttműködési és integrációs megállapodás ünnepélyes aláírásának alkalmából tartott beszédében.

"Hetvennégy évvel a második világháború után az emberi élet értéke, a dolgok, amelyek egykor maguktól értetődőek voltak, újra megkérdőjeleződtek" - figyelmeztetett Merkel. "Ezért van szükség az együttműködésünk irányának újbóli meghatározására."

A kancellár szerint az aacheni szerződés aláírása jelentős hatással lesz a német-francia kapcsolatokra, és hozzá fog járulni a közös európai hadsereg létrehozásához.

A megállapodással megújítjuk országaink együttműködésének alapját, hogy együtt nézhessünk szembe korunk nagy kihívásaival - hangsúlyozta.

Macron: a hazaszeretet és az európai integráció nem egymás ellentétei

Emmanuel Macron francia elnök beszédében kiemelte, hogy Németország és Franciaország felelősséggel tartozik Európáért. Macron szerint a két országnak kell mutatnia az utat a többieknek.

A francia vezető hangsúlyozta, hogy Európának több külső és belső fenyegetéssel kell szembenéznie, köztük a nacionalizmussal, a Nagy-Britannia európai uniós kilépésével járó sokkal, a terrorizmussal és a káros éghajlatváltozással.

Macron aláhúzta, hogy a hazaszeretet és az európai integráció nem egymás ellentétei.

"Szeretjük a hazánkat, és Európát is szeretjük, mert tudjuk, hogy a kettő visszavonhatatlanul összeforrt egymással" - nyomatékosította.

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×