eur:
408.11
usd:
374.98
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését (Brexit) ellenző tüntetők transzparesekkel a kezükben a brit parlament épületénél, Londonban 2019. január 21-én. Theresa May brit miniszterelnök ezen a napon a parlament alsóháza elé terjeszti állásfoglalását és új cselekvési tervét a brit EU-tagság megszűnésével kapcsolatban, miután a testület nagy többséggel elutasította a Brexit feltételrendszeréről az EU-val novemberben elért megállapodást.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Theresa May B-terve feltűnően hasonlít az A-tervéhez

Új tervvel áll elő Theresa May brit kormányfő a Brexit levezénylésére – legalábbis ezt állította a brit parlamentben. Bírálói szerint azonban a B-terv valójában a változatlan A-terv.

Nagy bejelentést tett Theresa May a brit alsóházban, igaz, nem arról, ami most igazán lényeges a kaotikus és elakadt brexitfolyamatban. A brit miniszterelnök közölte: eltörli a 23 ezer forintnak megfelelő díjat, amelyet a brit kilépés után a szigetországban maradni kívánó uniós állampolgároknak fizetni kellett volna státuszuk állandósítására. Ezzel az EU jóindulatát akarta megnyerni jövő hétre tervezett útja előtt.

Az igazán nagy kérdés ugyanakkor az volt, hogy mit húz elő a tarsolyából a kormányfő a múlt heti, történelmi léptékű pofon után, amikor a megosztott parlament nagy többséggel elutasította az EU-val kötött alkuját a brit kilépés feltételrendszeréről.

Úgy tűnik, a válasz: semmi újat.

Parlamenti képviselők és üzleti vezetők tiltakozva fogadták, hogy a miniszterelnök gyakorlatilag a bukott terv támogatására próbálta rábírni a képviselőket. Annyit mondott, hogy haladást fog elérni az ír-északír határ ellenőrzését elkerülő garancia, azaz a backstop-egyezmény ügyében.

Elképzelése szerint módosítani lehetne az északír megbékélésről az ír kormány bevonásával kötött Nagypénteki Egyezményt és akkor London az EU kihagyásával, közvetlenül Dublint győzködhetné arról, hogy adja fel a határgaranciát. Maga a megoldás akkor lépne életbe, ha Nagy-Britannia uniós kilépése után nem tudna új kereskedelmi megállapodást kötni az EU-val. A backstop lényege, hogy ideiglenesen fenntartja a vámuniót, amíg a felek meg tudnak egyezni.

Bár Írország és az EU nem hajlandó újra tárgyalni róla, a brit miniszterelnök kénytelen forszírozni a módosítását, mert ezt követelik saját pártja keményvonalasai és a konzervatívokat hatalmon tartó északír Unionista párt, amelynek tíz képviselője biztosítja a westminsteri parlamentben a May-kormány többségét.

May emellett fontos változásnak állította be, hogy a parlamentnek nagyobb joga lesz beleszólni a jövőbeli nemzetközi kereskedelmi alkukba és azt is, hogy megerősítik a dolgozók jogainak védelmét és a környezetvédelmet.

Az igazi elmozdulás az ellenzéki oldalon történt: Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezére hevesen bírálta May próbálkozását.

„Olyan, mintha a múlt heti voksolást meg sem tartották volna... Nagy-Britannia közröhej tárgya”

– mondta. Közben azonban, annak ellenére, hogy ő maga nem bánná a brexitet, pártbeli társai nyomására belement abba, hogy tartsanak második népszavazást az uniós tagságról.

Sajtójelentések szerint közben a kormányon belül is egyre nagyobb a feszültség, és 40 miniszter és államtitkár közölte: nem akar hallani „alku nélküli, kaotikus brexitről”. A Telegraph című lap szerint a kormányzó konzervatívok nem zárják ki az előrehozott választás lehetőségét, ha May a jövő héten nem tudja elfogadtatni „módosított” brexitelképzelését.

Miközben a kormányfő határozottan elutasítja, hogy elvesse az alku nélküli brit kilépés lehetőségét, azt is

kizárja, hogy késleltessék a március 29-re tervezett brexitet.

Elemzők szerint azonban egyre inkább az a valószínű, hogy épp ez történik. London időt fog kérni: vagy azért, hogy újabb népszavazást írjon ki, vagy azért, hogy támogatást szerezzen May kilépési tervéhez.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×