Nagy bejelentést tett Theresa May a brit alsóházban, igaz, nem arról, ami most igazán lényeges a kaotikus és elakadt brexitfolyamatban. A brit miniszterelnök közölte: eltörli a 23 ezer forintnak megfelelő díjat, amelyet a brit kilépés után a szigetországban maradni kívánó uniós állampolgároknak fizetni kellett volna státuszuk állandósítására. Ezzel az EU jóindulatát akarta megnyerni jövő hétre tervezett útja előtt.

Az igazán nagy kérdés ugyanakkor az volt, hogy mit húz elő a tarsolyából a kormányfő a múlt heti, történelmi léptékű pofon után, amikor a megosztott parlament nagy többséggel elutasította az EU-val kötött alkuját a brit kilépés feltételrendszeréről.

Úgy tűnik, a válasz: semmi újat.

Parlamenti képviselők és üzleti vezetők tiltakozva fogadták, hogy a miniszterelnök gyakorlatilag a bukott terv támogatására próbálta rábírni a képviselőket. Annyit mondott, hogy haladást fog elérni az ír-északír határ ellenőrzését elkerülő garancia, azaz a backstop-egyezmény ügyében.

Elképzelése szerint módosítani lehetne az északír megbékélésről az ír kormány bevonásával kötött Nagypénteki Egyezményt és akkor London az EU kihagyásával, közvetlenül Dublint győzködhetné arról, hogy adja fel a határgaranciát. Maga a megoldás akkor lépne életbe, ha Nagy-Britannia uniós kilépése után nem tudna új kereskedelmi megállapodást kötni az EU-val. A backstop lényege, hogy ideiglenesen fenntartja a vámuniót, amíg a felek meg tudnak egyezni.

Bár Írország és az EU nem hajlandó újra tárgyalni róla, a brit miniszterelnök kénytelen forszírozni a módosítását, mert ezt követelik saját pártja keményvonalasai és a konzervatívokat hatalmon tartó északír Unionista párt, amelynek tíz képviselője biztosítja a westminsteri parlamentben a May-kormány többségét.

May emellett fontos változásnak állította be, hogy a parlamentnek nagyobb joga lesz beleszólni a jövőbeli nemzetközi kereskedelmi alkukba és azt is, hogy megerősítik a dolgozók jogainak védelmét és a környezetvédelmet.

Az igazi elmozdulás az ellenzéki oldalon történt: Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezére hevesen bírálta May próbálkozását.

„Olyan, mintha a múlt heti voksolást meg sem tartották volna... Nagy-Britannia közröhej tárgya”

– mondta. Közben azonban, annak ellenére, hogy ő maga nem bánná a brexitet, pártbeli társai nyomására belement abba, hogy tartsanak második népszavazást az uniós tagságról.

Sajtójelentések szerint közben a kormányon belül is egyre nagyobb a feszültség, és 40 miniszter és államtitkár közölte: nem akar hallani „alku nélküli, kaotikus brexitről”. A Telegraph című lap szerint a kormányzó konzervatívok nem zárják ki az előrehozott választás lehetőségét, ha May a jövő héten nem tudja elfogadtatni „módosított” brexitelképzelését.

Miközben a kormányfő határozottan elutasítja, hogy elvesse az alku nélküli brit kilépés lehetőségét, azt is

kizárja, hogy késleltessék a március 29-re tervezett brexitet.

Elemzők szerint azonban egyre inkább az a valószínű, hogy épp ez történik. London időt fog kérni: vagy azért, hogy újabb népszavazást írjon ki, vagy azért, hogy támogatást szerezzen May kilépési tervéhez.