Infostart.hu
eur:
388.69
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik

Deutsch Tamás: az EU meg akarja büntetni azokat az országokat, amelyek nem fogadnak be migránsokat

Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti (EP) képviselő szerint az unió durván fenyegeti és zsarolja a bevándorlásellenes országokat, és meg akarja büntetni azokat a tagállamokat, amelyek nem fogadnak be migránsokat.

A politikus vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, az EP csütörtöki döntése egyértelművé tette, hogy Brüsszel meg akarja büntetni azokat az országokat, amelyek nem fogadnak be migránsokat, és ezt a megfogalmazása szerint felháborító és elfogadhatatlan politikai akciót "az uniós alapjogokkal foglalkozó éves jelentésnek álcázták".

A politikus szerint abszurd, hogy a jelentés eleve leginkább a migránsok és bevándorlók jogairól szól, és alig ejt szót az uniós polgárok jogairól. Így nem szól például arról, hogy az unióban hogyan érvényesülnek a nemzeti kisebbségekhez tartozók egyéni és kollektív kisebbségi jogai.

Elmondása szerint a jelentésből egyértelműen kiolvasható, mi az elképzelése a jelenlegi bevándorláspárti brüsszeli politikának az Európa felé áradó tömeges illegális migránsáradattal és a bevándorlással kapcsolatban.

Világos és egyértelmű: azt várja el az EU valamennyi tagállamától, hogy alapvető emberi jognak fogadja el a bevándorlást, miközben az EU tagországainak majdnem egyharmada nem fogadta el az ENSZ migrációs paktumát, amely ugyanezt rögzítette - mondta.

Rámutatott, az EU emellett azt várja a tagállamaitól, hogy könnyítsék meg a migránsvízumok kiadását, hozzanak létre legális migrációs útvonalakat, és támogassák a migrációs segítő Soros-szervezeteket. Hozzátette: a jelentésben kimondták, hogy csak a migránsokat befogadó országokat tartják demokratikusnak és jogállaminak, de azokat, amelyek nem akarnak befogadni migránsokat, nem tartják sem jogállamnak, sem demokráciának. Ez egyszerűen abszurd állításokat, kötelezettségeket, zsaroló politikai elvárásokat megfogalmazó dokumentum, amely teljességgel elfogadhatatlan - szögezte le, hozzátéve, hogy ezzel az EP bevándorlástámogató többsége nyíltan politikai nyomást gyakorol a bevándorlásellenes országokra.

Megjegyezte: az EP bevándorláspárti többsége nem írhatja felül a tagállamok szuverenitását, így a magyar emberek döntését sem. A magyar emberek többször egyértelműen döntöttek: nem akarnak bevándorlóországban élni - idézte fel a politikus.

Emlékeztetett, hogy az EP-nek az uniós alapjogok érvényesüléséről szóló előterjesztését a Fidesz-KDNP EP-képviselői elutasították, de a bevándorláspárti ellenzéki pártok képviselői megszavazták azt, két másik előterjesztéssel együtt. Ezek egyike megháromszorozná, 1,8 millió euróra emelné a költségvetésben "az illegális bevándorlást segítő álcivil szervezetek" támogatását, a másik pedig bevándorláspárti politikai gyakorlat kialakításához kötné az uniós fejlesztési források kialakítását - jegyezte meg.

Felhívta a figyelmet arra, a 2019 májusi európai parlamenti választás tétje, hogy bevándorláspárti többség lesz-e újra az EP-ben, vagy a bevándorlásellenes erők kerekednek felül a brüsszeli testületekben.

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök elmegy-e az Ujhelyi István (MSZP) és Jávor Benedek (Párbeszéd) által kezdeményezett európai parlamenti meghallgatásra, Deutsch Tamás azt mondta, a miniszterelnök dönt arról, ez a vita igényli-e, hogy személyesen részt vegyen benne. Megjegyezte: ő képviselőként azonban elmegy és elmondja véleményét.

Jelezte ugyanakkor, hogy a vitát már az EP-választás kampányeseményének tartja.

A szombati országos tiltakozásról úgy vélekedett, hogy "viszonylag kudarcos demonstrációnak tekinthető" az alacsony részvétel miatt, a tiltakozás "elült".

A politikust kérdezték a sajtóhírekről, amelyek szerint 17 milliárd forint volt az első osztályú labdarúgók fizetése. Deutsch Tamás elmondta: a statisztika azt mutatta meg, az első osztályban szereplő gazdasági társaságok mekkora összeget fordítottak bérre, így az nem csak a focisták fizetését foglalta magában, de az edzőkét, a szakmai stábét, a jegyszedőkét, jogászokét, könyvelőkét is.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×