Infostart.hu
eur:
378.39
usd:
321.04
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök a bajor Keresztényszociális Unió, a CSU elnökválasztó gyűlésén Münchenben 2019. január 19-én. Horst Seehofer német belügyminiszter, a CSU elnöke november közepén bejelentette, hogy január 19-ig marad a párt vezetője, hivatali utódjául Södert választották meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Philipp Guelland

Új elnök a bajor CSU-nál

Megválasztották a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökének Markus Söder bajor tartományi kormányfőt szombaton Münchenben, a párt rendkívüli kongresszusán.

A tisztségért egyedüli jelöltként induló politikust a küldöttek 87,4 százaléka támogatta. Elődje, Horst Seehofer több mint tíz év után távozott a tisztségből. Munkája elismeréseként megválasztották a CSU tiszteletbeli elnökének. Ez nem jelenti Horst Seehofer visszavonulását, a 69 éves politikus továbbra is belügyminiszter a szövetségi kormányban.

Markus Söder az 1945-ben alapított, csak Bajorországban működő CSU kilencedik elnöke.

Az 52 éves politikus alacsonyabb támogatottsággal kezdi meg pártvezetői tevékenységét, mint annak idején Horst Seehofer, akit a kongresszusi küldöttek 90,3 százaléka támogatott 2008 októberében, amikor első alkalommal nyerte el az elnöki tisztséget.

Markus Söder tavaly március óta kormányfő Bajorországban, ebben a pozícióban is Horst Seehofert váltotta. A tavaly októberben tartott tartományi parlamenti (Bundestag-) választást felvezető kampányban sokáig a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a berlini vezetés menekültügyi politikájának kritikájára összpontosított, azaz szerepe volt abban, hogy a menekültügy körüli viták a szakítás szélére sodorták a CDU/CSU pártszövetséget.

A CSU a párt 1950 óta a leggyengébb eredményt érte el a Landtag-választáson, és elveszítette abszolút többségét a müncheni tartományi gyűlésben.

Söder a szombati kongresszuson elmondott beszédében kitartott a CSU-t a politikai spektrum közepére helyező új irányvonal mellett. Hangsúlyozta: pártelnökként az a célja, hogy a helyes következtetéseket vonja le a kevéssé sikeres tavalyi év fejleményeiből. Ezek közé tartozik, hogy "konzervatívnak lenni nem elég", a CSU-nak a szociális és a liberális irányzatát is meg kell jelenítenie.

Az is elengedhetetlen, hogy a párt ismét jobban megragadja a bajorok "életérzését", ezért nyitnia kell a fiatalok és a nők felé, de törzsszavazóiról sem szabad megfeledkeznie.

Javítani kell a viszonyt a CDU-val, "új fejezetet" kell nyitni a pártszövetség történetében - hangsúlyozta Söder. Mint mondta, a CSU továbbra sem a CDU bajor tartományi szervezete, hanem önálló tényező, de arculatát a jó testvérpárti viszony megőrzésével kell erősítenie, így egyensúlyba kell hoznia "a profilt a stílussal", a hangos viták után pedig az együttműködés eredményességére, "a hatáskeltés helyett a hatékonyságra" kell törekednie.

Arról is szólt, hogy "nacionalisták és populisták" Európa megosztására törekednek, de a CSU "ősi európai pártként" szembeszáll velük.

Ezzel kapcsolatban a kongresszus egy másik fő szónoka, Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) választási csúcsjelöltje hangsúlyozta, hogy a CSU "megvédi Európát".

A CSU-s politikus hangsúlyozta, hogy pártja nagyon komolyan veszi az EP-választást, mert az a helyzet fenyeget, hogy a mások mellett az olasz Matteo Salvini és a lengyel Jaroslaw Kaczynski vezette erők, vagyis olyan pártok kerülnek többségbe, amelyek "a nacionalizmusuk, az egoizmusuk és a populizmusuk miatt" elutasítják a partnerségen és a kompromisszumokon alapuló politikát.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×