Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

Veszélyben a Vénusz-misszió

Kútba eshet az orosz-amerikai Vénusz-misszió projektje, ha az amerikai fél meghívásának visszavonása miatt meghiúsul Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz orosz állami űripari vállalat vezérigazgatója februárra tervezett egyesült államokbeli látogatása - jelentette ki Lev Zeljonij, az orosz tudományos akadémia űrkutatási intézetének tudományos vezetője.

Rogozin, akit az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) hívott meg a látogatásra, a Krím fésziget 2014-ben történt orosz elcsatolásában - akkor miniszterelnök-helyettesi minőségben - játszott szerepe miatt "feketelistán" szerepel az Egyesült Államokban. A beutazására vonatkozó tilalmat ugyanakkor a vizit idejére felfüggesztették.

Rogozin meghívásának visszavonásáról Jim Bridenstine, a NASA igazgatója a The Washington Post című napilap szombati számában tett bejelentést. A döntést azzal indokolta, hogy több szenátor rosszallását fejezte ki az orosz tisztségviselő tervezett látogatása miatt.

Zeljonij a TASZSZ-nak elmondta, hogy a 2026-2027-re tervezett orosz-amerikai Vénusz-misszió előkészítéséről 2014-ben született döntés. A projekt keretében a leszálló állomás megépítése Oroszország, a kutatási program kidolgozása és egy kis méretű űrszerkezet létrehozása pedig az Egyesült Államok feladata lenne.

Zeljonij szerint ötévi előkészítés után tavasszal kell eldőlnie, hogy a Vénusz-projekt papíron marad-e, ebből a szempontból lenne nagyon fontos a Rogozin-Bridenstine találkozó. A tudós szerint a februári megbeszéléshez az összes szükséges anyag elkészült.

Vlagyimir Usztyimenko, a Roszkoszmosz szóvivője közölte, hogy az általa képviselt intézmény nem kapott hivatalos értesítést a NASA-igazgató döntésével kapcsolatban és furcsállását fejezte ki az eljárás miatt,

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×