Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson

Macron nyugalomra int és a rendbontók szigorú megbüntetését ígéri

Franciaországban már egyre kevesebben tünetnek, de még tegnap is voltak összecsapások a rendőrökkel,

A csádi látogatáson tartózkodó Emmanuel Macron francia elnök nyugalomra és a megosztottság enyhítésére intette vasárnap a francia társadalmat a sárgamellényesek előző napi újabb tüntetése hatására, amely már kisebb létszámú és csendesebb volt, mint a korábbiak, de azért így is voltak összecsapások a rendőrséggel.

Az államfő és Édouard Philippe miniszterelnök is a rendbontók, a törvényeket megszegők szigorú megbüntetését ígérte.

A kormányfő egy Twitter-üzenetében elítélte, hogy a szombati tüntetéseken "eljátszották az államfő lefejezését, hogy egyesek példátlanul erőszakosan támadtak a rendőrökre, illetve hogy Párizs közepén egyeseknek antiszemita megnyilvánulásai voltak".

23 ezren tüntettek

A szombati tüntetéseken mintegy 23 ezren vettek részt országszerte, feleannyian, mint egy héttel korábban, és Párizsban is csak kétezren voltak a múlt szombati 4000 helyett. Csak a fővárosban 109 embert vettek őrizetbe.

A sárgamellényesek novemberben kezdtek tiltakozni eredetileg az üzemanyagadó tervezett emelése ellen, de azóta általánosabb tömegdemonstrációvá nőtte ki magát az akció Macron gazdaságpolitikájával szemben. Az első megmozduláson, november 17-én még több mint 280 ezren vonultak az utcákra országszerte. Azóta a tiltakozók száma fokozatosan csökkent.

Macron pár napja elismerte, hogy részben felelős azokban a pontokban, amelyeket a tüntetők felrónak neki, és bejelentett néhány, a munkások vásárlóerejét növelni hivatott intézkedést, de fő követelésüket, a vagyonadó visszaállítását nem teljesítette.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×