Infostart.hu
eur:
391.94
usd:
340.49
bux:
123066.39
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a Közép-európai Egyetem (Central European University, CEU) éghajlati és energiapolitikai kutatócsoportjának vezetője előadást tart a Piac és Profit üzleti magazin Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014 címmel megrendezett konferenciáján a budapesti Danubius Hotel Aréna szállodában 2014. november 19-én.
Nyitókép: Kovács Attila

Klímaváltozás: már nem elég, amit a Föld három éve vállalt

197 országból érkező 30 ezer résztvevővel kezdődött meg az ENSZ 24. Klímakonferenciája Katowicében. A cél, hogy a párizsi klímaegyezmény munkakönyvét kidolgozzák.

A világ csaknem valamennyi országának részvételével megkezdődött ENSZ-klímakonferencia célja, hogy a párizsi klímaegyezményben lefektetteket aprópénzre váltsák, lefektessék a tennivalókat - mondta az InfoRádiónak Ürge-Vorsatz Diana fizikus, klímakutató, az IPCC (Kormányközi Klímavédelmi Testület) egyik alelnöke.

"Párizsban egy rendkívül rövid dokumentumban sikerült megállapodni, ez volt a titka, hogy olyan ambiciózus és messzemenő megállapodás született, de hogy az

hogyan végrehajtható, most derül ki: hogyan kell jelenteni a gázkibocsátási értékeket, ezeket hogyan ellenőrzik, kinek és hogyan kell továbblépni, ez a legfőbb tét"

- húzta alá Ürge-Vorsatz.

Ezen kívül szerinte fontos lenne látni, hogy

a párizsi egyezményben lefektetett elköteleződések már nem elegendőek a kívánt klímacélok eléréséhez, vagyis hogy ne emelkedjen a hőmérséklet az ipari forradalomhoz képest 2 Celsius-foknál nagyobb mértékben.

"Jó lenne, ha ezt a melegedést másfél fokon tartanánk, hozzáteszem, már most 1 foknál tartunk" - figyelmeztetett a szakember.

A célok eléréséhez tehát a korábbi vállalások erősítésére van szükség, erről is fog szólni a mostani klímacsúcs.

A három éve tető alá hozott párizsi egyezmény óta ráadásul sokkal pontosabb lett a tudás a klímaváltozásról, épp az IPCC egy friss összegzése állapította meg, hogy

fél foknyi melegedés is milyen sokat számít: "Megkétszereződne az ivóvízhiányban szenvedő emberek száma"

- nyomatékosította a klímakutató.

Az eddigi vállalások alapján - tehát ha nem szigorítanak a párizsi egyezményen annak munkadokumentuma elkészítése során -

2,8-3,5 Celsius-fok emelkedés várható a Földön az évszázad végére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Harmadik hetébe lépett az amerikai–izraeli támadássorozat Irán ellen, amelyre válaszul Teherán egyebek mellett lezárta a Hormuzi-szorost, ahol békeidőben a világ kőolajszállítmányainak egyötöde halad át. Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×