Infostart.hu
eur:
377.52
usd:
323.72
bux:
0
2026. április 9. csütörtök Erhard

Magyarország szerint is az utolsó pillanatban vagyunk

Tizenöt európai állam- és kormányfő támogatta Alexander Van der Bellen osztrák államfő kezdeményezését, amelynek célja a klímaváltozás elleni küzdelem erősítése. A nemzetközi közösséghez intézett felhívás támogatói között van Áder János magyar államfő is.

A nyilatkozat pénteken jelent meg Alexander Van der Bellen hivatalos Facebook-oldalán, azzal kapcsolatban, hogy a lengyelországi Katowicében december 3-14. között tartják az ENSZ 24. Klímakonferenciáját (COP24). A csúcstalálkozóra több mint 30 ezer résztvevőt, köztük állami vezetőket várnak a világ közel kétszáz országából.

A tanácskozás előkészítő ülései november 26-án kezdődnek, az állam- és kormányfők ezt megelőzően fogadták el a közös kezdeményezést. A nyilatkozatot Ausztria, Ciprus, Finnország, Görögország, Hollandia, Izland, Írország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Svájc, Svédország, illetve Szlovénia állam-, illetve kormányfői írták alá, köztük Áder János.

A kezdeményezés mindenekelőtt azt hangsúlyozza, hogy a klímaváltozás korunk legnagyobb kihívása.

"Generációnk szembesül először a Föld hőmérsékletének gyors emelkedésével, és valószínűleg a mi generációnk az utolsó, amelynek még lehetősége van hatékonyan szembeszállni a közelítő a globális klímakatasztrófával"

- mutattak rá az aláírók.

A klímaváltozás hatásai bizonyítottak, és a világ minden pontján érezhetőek: a hőhullámok, az árvizek, az aszályok, a sárlavinák előfordulásának, a gleccserolvadás és a tengerszint-emelkedés drámai növekedése. A közvetlen következményeket mutatják például a vízhiány, a terméskiesések, az azt követő éhínség és a kényszerű migráció. A klímaváltozás hatásai már idény nyáron Európában is érezhetőek voltak: a hőhullámok, a Görögországtól az Északi sarkvidékig előforduló erdőtüzek számos életet követeltek, és elpusztították sokak megélhetését.

A nyilatkozat kifejti azt is, hogy a globális felmelegedés visszaveti a világgazdaságot. Veszélyeztet számos szektort, köztük a mezőgazdaságot, az erdőgazdálkodást, a turizmust, az energia-és vízellátást, és komoly veszélyt jelent a világ stabilitására és békéjére.

A deklarációt aláíró állam- és kormányfőknek meggyőződése, hogy

a klímaváltozás elleni hatékony fellépés önmagában is szükséges, de ezen túl hozzáadott értéket és új lehetőségeket is teremt a gazdaságaink és a társadalmaink számára.

Bíznak benne, hogy jelentős lépésekkel a Föld biztonságos, békés és fejlődő pályára állítható.

A kezdeményezés támogatói felhívták a figyelmet arra: a lengyelországi COP 24 felelőssége óriási, mivel a katowicei klímakonferencián állapodnak meg majd a párizsi klímamegállapodás aláírói az egyezmény részletes szabályairól. Ennek keretében nemcsak a 2025-re és 2030-ra meghatározott nemzeti vállalásokról, hanem a Párizsi Egyezmény hosszú távú céljairól is tárgyalnak.

Az osztrák elnök és a tizenöt másik európai állam- és kormányfő azzal a kéréssel fordul a nemzetközi közösséghez és a Párizsi Egyezmény aláíróihoz, hogy együtt lépjenek fel a globális klímaválság megállítása érdekében.

  • A 2015-ben elfogadott párizsi klímamegállapodás legfőbb célkitűzése, hogy 2 Celsius-fok alatt legyen a globális éves átlaghőmérséklet emelkedése az iparosodást megelőző szinthez képest.
  • Ennek érdekében az egyezmény részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, és rendszeresen tájékoztatják egymás a vállalások teljesítéséről.
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel a határidős indexek már mérsékelt esést jeleznek előre, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten esnek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×