Infostart.hu
eur:
361.79
usd:
315.9
bux:
152567.83
2026. szeptember 22. kedd Móric

Magyarország szerint is az utolsó pillanatban vagyunk

Tizenöt európai állam- és kormányfő támogatta Alexander Van der Bellen osztrák államfő kezdeményezését, amelynek célja a klímaváltozás elleni küzdelem erősítése. A nemzetközi közösséghez intézett felhívás támogatói között van Áder János magyar államfő is.

A nyilatkozat pénteken jelent meg Alexander Van der Bellen hivatalos Facebook-oldalán, azzal kapcsolatban, hogy a lengyelországi Katowicében december 3-14. között tartják az ENSZ 24. Klímakonferenciáját (COP24). A csúcstalálkozóra több mint 30 ezer résztvevőt, köztük állami vezetőket várnak a világ közel kétszáz országából.

A tanácskozás előkészítő ülései november 26-án kezdődnek, az állam- és kormányfők ezt megelőzően fogadták el a közös kezdeményezést. A nyilatkozatot Ausztria, Ciprus, Finnország, Görögország, Hollandia, Izland, Írország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Svájc, Svédország, illetve Szlovénia állam-, illetve kormányfői írták alá, köztük Áder János.

A kezdeményezés mindenekelőtt azt hangsúlyozza, hogy a klímaváltozás korunk legnagyobb kihívása.

"Generációnk szembesül először a Föld hőmérsékletének gyors emelkedésével, és valószínűleg a mi generációnk az utolsó, amelynek még lehetősége van hatékonyan szembeszállni a közelítő a globális klímakatasztrófával"

- mutattak rá az aláírók.

A klímaváltozás hatásai bizonyítottak, és a világ minden pontján érezhetőek: a hőhullámok, az árvizek, az aszályok, a sárlavinák előfordulásának, a gleccserolvadás és a tengerszint-emelkedés drámai növekedése. A közvetlen következményeket mutatják például a vízhiány, a terméskiesések, az azt követő éhínség és a kényszerű migráció. A klímaváltozás hatásai már idény nyáron Európában is érezhetőek voltak: a hőhullámok, a Görögországtól az Északi sarkvidékig előforduló erdőtüzek számos életet követeltek, és elpusztították sokak megélhetését.

A nyilatkozat kifejti azt is, hogy a globális felmelegedés visszaveti a világgazdaságot. Veszélyeztet számos szektort, köztük a mezőgazdaságot, az erdőgazdálkodást, a turizmust, az energia-és vízellátást, és komoly veszélyt jelent a világ stabilitására és békéjére.

A deklarációt aláíró állam- és kormányfőknek meggyőződése, hogy

a klímaváltozás elleni hatékony fellépés önmagában is szükséges, de ezen túl hozzáadott értéket és új lehetőségeket is teremt a gazdaságaink és a társadalmaink számára.

Bíznak benne, hogy jelentős lépésekkel a Föld biztonságos, békés és fejlődő pályára állítható.

A kezdeményezés támogatói felhívták a figyelmet arra: a lengyelországi COP 24 felelőssége óriási, mivel a katowicei klímakonferencián állapodnak meg majd a párizsi klímamegállapodás aláírói az egyezmény részletes szabályairól. Ennek keretében nemcsak a 2025-re és 2030-ra meghatározott nemzeti vállalásokról, hanem a Párizsi Egyezmény hosszú távú céljairól is tárgyalnak.

Az osztrák elnök és a tizenöt másik európai állam- és kormányfő azzal a kéréssel fordul a nemzetközi közösséghez és a Párizsi Egyezmény aláíróihoz, hogy együtt lépjenek fel a globális klímaválság megállítása érdekében.

  • A 2015-ben elfogadott párizsi klímamegállapodás legfőbb célkitűzése, hogy 2 Celsius-fok alatt legyen a globális éves átlaghőmérséklet emelkedése az iparosodást megelőző szinthez képest.
  • Ennek érdekében az egyezmény részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, és rendszeresen tájékoztatják egymás a vállalások teljesítéséről.
Címlapról ajánljuk
Az ügyészség kérte Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését

Az ügyészség kérte Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését

Hankó Balázs mentelmi jogát az NKA-ügyben, Seszták Miklósét a Volán-ügy miatt kérték ki, Magyar Péter esetében pedig lopás bűncselekménye miatt.
inforadio
ARÉNA
2026.09.22. kedd, 18:00
Bauer Bence
a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Jarosław Kaczyński, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője fedte fel a titkot, amely szerint Kijev 2022-ben felvázolta két ország összeolvadásának a tervét – írja a Gazeta. Oroszország 2022 februárjában nagyszabású katonai inváziót indított a szomszédos Ukrajna ellen, erre a lengyel politikus szerint meghökkentő tervet dolgoztak ki: egységes államot akartak létrehozni Lengyelországgal. Szerinte Kijevben az elsődleges cél, hogy a NATO tagjaivá váljanak. Az ukrán Fegyveres Erők Vezérkara friss jelentése szerint nagyon súlyos következményei voltak az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásoknak – közölte az RBK. A vezérkari jelentés szerint eddig az összes ilyen típusú létesítmény mintegy felének kellett leállítania a termelést, a teljes kapacitás 45 százaléka jelenleg üzemen kívül van. Cikkük folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×