Infostart.hu
eur:
365.97
usd:
313.71
bux:
132633.84
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti

Magyarország szerint is az utolsó pillanatban vagyunk

Tizenöt európai állam- és kormányfő támogatta Alexander Van der Bellen osztrák államfő kezdeményezését, amelynek célja a klímaváltozás elleni küzdelem erősítése. A nemzetközi közösséghez intézett felhívás támogatói között van Áder János magyar államfő is.

A nyilatkozat pénteken jelent meg Alexander Van der Bellen hivatalos Facebook-oldalán, azzal kapcsolatban, hogy a lengyelországi Katowicében december 3-14. között tartják az ENSZ 24. Klímakonferenciáját (COP24). A csúcstalálkozóra több mint 30 ezer résztvevőt, köztük állami vezetőket várnak a világ közel kétszáz országából.

A tanácskozás előkészítő ülései november 26-án kezdődnek, az állam- és kormányfők ezt megelőzően fogadták el a közös kezdeményezést. A nyilatkozatot Ausztria, Ciprus, Finnország, Görögország, Hollandia, Izland, Írország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Svájc, Svédország, illetve Szlovénia állam-, illetve kormányfői írták alá, köztük Áder János.

A kezdeményezés mindenekelőtt azt hangsúlyozza, hogy a klímaváltozás korunk legnagyobb kihívása.

"Generációnk szembesül először a Föld hőmérsékletének gyors emelkedésével, és valószínűleg a mi generációnk az utolsó, amelynek még lehetősége van hatékonyan szembeszállni a közelítő a globális klímakatasztrófával"

- mutattak rá az aláírók.

A klímaváltozás hatásai bizonyítottak, és a világ minden pontján érezhetőek: a hőhullámok, az árvizek, az aszályok, a sárlavinák előfordulásának, a gleccserolvadás és a tengerszint-emelkedés drámai növekedése. A közvetlen következményeket mutatják például a vízhiány, a terméskiesések, az azt követő éhínség és a kényszerű migráció. A klímaváltozás hatásai már idény nyáron Európában is érezhetőek voltak: a hőhullámok, a Görögországtól az Északi sarkvidékig előforduló erdőtüzek számos életet követeltek, és elpusztították sokak megélhetését.

A nyilatkozat kifejti azt is, hogy a globális felmelegedés visszaveti a világgazdaságot. Veszélyeztet számos szektort, köztük a mezőgazdaságot, az erdőgazdálkodást, a turizmust, az energia-és vízellátást, és komoly veszélyt jelent a világ stabilitására és békéjére.

A deklarációt aláíró állam- és kormányfőknek meggyőződése, hogy

a klímaváltozás elleni hatékony fellépés önmagában is szükséges, de ezen túl hozzáadott értéket és új lehetőségeket is teremt a gazdaságaink és a társadalmaink számára.

Bíznak benne, hogy jelentős lépésekkel a Föld biztonságos, békés és fejlődő pályára állítható.

A kezdeményezés támogatói felhívták a figyelmet arra: a lengyelországi COP 24 felelőssége óriási, mivel a katowicei klímakonferencián állapodnak meg majd a párizsi klímamegállapodás aláírói az egyezmény részletes szabályairól. Ennek keretében nemcsak a 2025-re és 2030-ra meghatározott nemzeti vállalásokról, hanem a Párizsi Egyezmény hosszú távú céljairól is tárgyalnak.

Az osztrák elnök és a tizenöt másik európai állam- és kormányfő azzal a kéréssel fordul a nemzetközi közösséghez és a Párizsi Egyezmény aláíróihoz, hogy együtt lépjenek fel a globális klímaválság megállítása érdekében.

  • A 2015-ben elfogadott párizsi klímamegállapodás legfőbb célkitűzése, hogy 2 Celsius-fok alatt legyen a globális éves átlaghőmérséklet emelkedése az iparosodást megelőző szinthez képest.
  • Ennek érdekében az egyezmény részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, és rendszeresen tájékoztatják egymás a vállalások teljesítéséről.
Címlapról ajánljuk
„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Egyre élesebben körvonalazódnak a pozíciók az Európai Unió hétéves költségvetése körül, ahol az Európai Parlament már mintegy 10 százalékos emelést vár el a Bizottságtól és a Tanácstól. A kérdés nemcsak az, hogy honnan teremtsék elő a többletforrásokat, hanem az is, hogy azokat milyen arányban fordítsák új prioritásokra, illetve a hagyományos politikák megőrzésére. A vita egyszerre szól pénzről, hatáskörökről és politikai súlypontokról, és a 27 tagállam közt sosem könnyű a konszenzusteremtés. Ebben az átalakuló rendszerben Magyarország számára is komoly lehetőségek nyílhatnak, de az még nem látszik, hogy az új kormány a nagyobb mozgástérrel járó reformokat támogatná, vagy a politikailag kevésbé kockázatos előre elkülönített források útjához ragaszkodna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×