eur:
414.02
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közzétett képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Georg Eisenreich bajor digitális, média és Európa-ügyi államminiszter találkozója Münchenben 2018. szeptember 21-én.
Nyitókép: MTI / Külgazdasági és Külügyminisztérium

Szijjártó Péter kérdésekkel fordult az EU-hoz és az ENSZ-hez

Kérdésekkel fordult az Európai Bizottság és az ENSZ illetékeséhez Szijjártó Péter a számos migránsnak és menekültnek kiosztott név nélküli bankkártyák ügyében - ezt ő maga jelentette be hétfőn az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának szünetében.

A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, egyebek mellett arra vár választ Filippo Granditól, az ENSZ menekültügyi főbiztosától és Dimitrisz Avramopulosztól, az Európai Bizottság migrációügyi biztosától, hogy hány ilyen program indult, s ezek keretében hány bankkártyát osztottak ki illegális bevándorlóknak, mekkora összeget biztosítottak és milyen forrásból, illetve közvetlenül vagy különböző civil szervezeteken keresztül bonyolították-e le a programot.

Úgy vélekedett, hogy

a név nélküli bankkártyák osztása "borzasztó veszélyes manőver",

nehezíti a terrorizmus és az embercsempészet elleni harcot, de tökéletesen illeszkedik az ENSZ globális migrációs csomagja által képviselt megközelítésbe.

Szijjártó Péter elfogadhatatlannak nevezte a programot. Szerinte "több a soknál", hogy miközben Magyarország az elmúlt években csaknem egymilliárd eurót költött déli határának védelmére, a nyugat-balkáni útvonalra érkező migránsok egy részét ilyen kártyákkal látják el.

A tárcavezetőt megkérdezték Angela Merkel azon múlt heti kijelentéséről, amely szerint 2015-ben a magyar kormány kérte Bécstől és Berlintől, hogy segítségképpen fogadjanak be menekülteket. Szijjártó ezt nem kívánta kommentálni, mondván, "a német belpolitika turbulens időszakában van, (...) a különböző helyezkedések és játszmák közepette pedig születnek mindenféle nyilatkozatok".

Brexit: teljesülhetnek a célok

A helyzet jelenlegi állása szerint reális esély van a magyar célkitűzések teljesülésére az Egyesült Királyság európai uniós kiválásának folyamatában - jelentette ki Szijjártó Péter a bennmaradó tagállamok szakminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozását követően.

A külgazdasági és külügyminiszter arról számolt be, hogy a kormánynak négy fontos célja volt a brexit folyamatában: a tisztességes megállapodás tető alá hozása a kilépés feltételeiről, a szoros gazdasági kapcsolatok megőrzése, az együttműködés fenntartása a biztonság terén, illetve a szigetországban élő magyar állampolgárok szerzett jogainak garantálása.

A jelenlegi állás szerint ezen célkitűzések teljesülésének reális esélye van - mondta Szijjártó, hozzátéve, hogy sajnálják a britek távozását, de erről kizárólag az ország lakosai jogosultak dönteni, így ezt nem is kívánják kommentálni.

A Brexit-ügyi ülés után az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozása következett, amelyen a tárcavezető tájékoztatása szerint a közép-ázsiai országokkal való együttműködés és a bosznia-hercegovinai helyzet is szóba került, illetve később Ukrajna is napirenden lesz.

Gruevszki-ügy

Újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó elmondta, hogy Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök egy magyar külképviseleten jelezte szándékát, hogy menedékjog iránti kérelmet kíván benyújtani, a kormánynak azonban nem volt semmilyen szerepe az odajutásában.

Leszögezte, hogy a magyar hatóságok ezen a bizonyos képviseleten találkoztak először az üggyel az egyik, Macedóniával szomszédos országban, onnan pedig Gruevszki "teljesen legálisan, a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak megfelelve jutott el Magyarországra, minden határátlépése törvényes volt".

Mint mondta, uniós kollégái közül senki nem vetette fel hétfőn az ügyet, a macedón külügyminiszterrel azonban december elején kétoldalú megbeszélést folytatnak a brüsszeli NATO-találkozó margóján.

"Magyarország számára Macedónia támogatása nem párt- vagy kormányszimpátia kérdése" - fogalmazott.

Emellett megismételte a kormány álláspontját, miszerint nem politikai, hanem jogi kérdésről van szó.

A Közép-európai Egyetemmel (CEU) kapcsolatos kérdésre Szijjártó azt felelte, hogy a

kormány egyelőre nem látja bizonyítottnak, hogy az intézmény valóban oktatási tevékenységet folytat az Egyesült Államokban.

"Nem tudok arról, hogy előkészületben lenne olyan felhatalmazás, amely azért születne számomra, hogy egy újabb (felsőoktatási együttműködési) megállapodást írjak alá" - mondta.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Érintésmentes fizetésben élen jár Magyarország, de a kereskedőknek még van hova fejlődni

Érintésmentes fizetésben élen jár Magyarország, de a kereskedőknek még van hova fejlődni

Magyarországon a kártyás fizetések 99 százaléka érintésmentesen zajlik, ami nemzetközi összevetésben is kimagasló eredménynek számít, és már minden negyedik kártyának van digitális mása az óránkon vagy telefonunkon - mondja Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere. Ugyanakkor a magyar kereskedők felénél lehet csak kártyával fizetni, ebben még lehetne fejlődni. A szakértő szerint a bolti vásárlásoknál a mobil fel fogja váltani a plasztikot, az online fizetéseket a "Click to pay" egykattintásos fizetés teszi kényelmesebbé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×