Infostart.hu
eur:
367.49
usd:
334.96
bux:
143824.39
2026. november 18. szerda Jenő
Emmanuel Macron francia elnök a háborúk és diktatúrák áldozataira emlékező német gyásznap alkalmából tartott ünnepi ülésen beszél a német parlament, a Bundestag berlini épületében 2018. november 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Markus Heine

Emmanuel Macron az eltérő ütemek és szövetségek Európájáról beszélt

Az Európai Unió megújításáról, az "egyesült Európáról", Franciaország és Németország vezető szerepéről is szót ejtett a francia elnök a Bundestagban. Beszédére Angela Merkel is reagált.

Franciaországnak és Németországnak új fejezetet kell nyitnia Európa történetében, mert az Európai Unió a mai állapotában nem tud megbirkózni az előtte álló kihívásokkal - hangsúlyozta Emmanuel Macron francia államfő vasárnap Berlinben a német szövetségi parlamentben (Bundestag) elmondott beszédében.

A világháborúk, a diktatúrák, a jelenkori háborúk és a terrorizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen elmondott ünnepi beszédében kiemelte: "még nem fogtuk fel teljesen a jelentőségét a kornak, amelyben élünk".

"A fenyegető biztonsági helyzet, a klímaváltozás, a digitalizáció által megindult változás, a mesterséges intelligencia forradalma, a mezőgazdaság átalakulása, a migráció kihívása"

mind-mind olyan ügy, amelynek megoldására nincs felkészülve az EU, mert nem ilyen megpróbáltatásokra tervezték.

Ezért "össze kell szednünk a bátorságunkat egy új fejezet megnyitásához, tartozunk ezzel Európának és mindazoknak, akik az utóbbi hetven évben a békés Európa felépítésén dolgoztak" - mondta a francia államfő.

Macron: a két ország kezdmeményezésére jöhet létre európai szuverenitás

Franciaország és Németország a második világháború után a partnereikkel együtt "összefűzte Európát"és megteremtette az egységes belső piacot, amely ösztönzi a kereskedelmet és a versenyt. Azonban "legyünk őszinték, lássuk be, hogy határőrizeti politikánk, közös védelempolitikánk, viszonyulásunk a digitális világhoz és pénzügypolitikai függetlenségünk mind olyan terület, amellyel törvényeink mostohán bánnak és amelyekhez az EU egy kezdő félénkségével közelít".

Franciaországnak és Németországnak éppen ezeken a területeken kell "felelősséget vállalnia", a két országnak együtt kell küzdenie egy "modern, hatékony és demokratikus európai szuverenitás" kialakításáért - mondta Emmanuel Macron. Aláhúzta, hogy ez az európai szuverenitás csak Franciaország és Németország kezdeményezésére jöhet létre. Ebben a munkában "nem lehetnek tiltott gondolatok, meg kell haladni a tabukat és a szokásainkat".

Válaszútról beszélt

Az európai szuverenitás gondolata "félelmet kelt", ami természetes, hiszen azt jelenti, hogy mindenkinek le kell mondania nemzeti szuverenitása egy részéről.

Mindenkinek át kell helyeznie a közösség szintjére saját döntési hatásköre egy részét a külpolitika, a védelempolitika, a migrációs- és a nemzetközti fejlesztési politika területén, és meg kell osztania a többiekkel államháztartása "növekvő részét, akár az adóbevételek egy részét is" annak érdekében, hogy megvalósuljon a közös védelem, az euró pedig önálló költségvetéssel rendelkező nemzetközi valuta legyen, és létrejöjjön a közös szabályok alapján tevékenykedő "európai menekültügyi hivatal" - fejtette ki a francia államfő.

Mint mondta,

a világ válaszút előtt áll, vagy behódol a "lelkiismeret nélküli technológia", az "emlékezet nélküli nacionalizmus" és az "értékek nélküli fanatizmus" előtt, vagy elkezd küzdeni azért, hogy a fejlődés eredményei az egész emberiség javát szolgálják.

Európában éppen most formálódik ki a digitalizáció "új modellje", amely az innovációt az adatvédelemmel és a szabályozással együtt kezeli, Európában indult el az "energetikai fordulat és a harc a klímaváltozás ellen", és Európából indulnak ki új kezdeményezések multilaterális - többoldalú megállapodásokon alapuló - világkereskedelem, a biztonságpolitika, a migrációs politika és a környezetvédelmi politika területén.

"Ennek az Európának, és benne a francia-német fogatnak az a feladata és a kötelessége, hogy ne engedje káoszba zuhanni a világot, és elindítsa egy békés úton" - mondta Emmanuel Macron.

"Túl sok hatalom akar megfékezni minket"

Ehhez "Európának meg kell erősödnie és több szuverenitást kell szereznie", mert nem tudja beteljesíteni feladatát és kötelességét, ha "a nagyhatalmak játékszere lesz", ha nem vállal nagyobb felelősséget a biztonságáért és védelméért, és ha "a világpolitikában megelégszik az alávetetteknek járó szereppel" - tette hozzá a francia államfő.

"Túl sok hatalom akar megfékezni minket, és ezért beleavatkoznak a nyilvánosság előtt folytatott vitáinkba, megtámadják nyílt demokráciánkat és megpróbálnak kijátszani minket egymás ellen" - mondta, aláhúzva, hogy az mindezzel szemben az egység a legnagyobb erő.

Azonban az egység nem jelent feltétlenül teljes egyetértést és egyszínűséget, Európa előrehaladásához el kell fogadni az "eltérő ütemek és szövetségek" sokféleségén alapuló fejlődést, vagyis azt, hogy országok valamely csoportja összefog egy-egy ügy megvalósítására. Erre példa az euró vagy a schengeni övezet - mondta Emmanuel Macron, hozzátéve, hogy

az ilyen együttműködéseket mindig a nyitottságra és az "egyesült Európa" érdekének érvényesítésére kell építeni.
Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×