Alapvetően a "Macron-terven" már túl vagyunk, a kompromisszumok felé haladunk, noha az első világháború lezárulásának száz éves évfordulója alkalmat adhat nagy ívű tervek megfogalmazására, de ezek inkább vízióknak számítanak, legyen szó akár közös hadseregről; míg
a decemberi EU-csúcsra készülve az eurózóna-kérdések azok, amelyek nagyon is konkrétak,
és amelyek egy hónapon belül eldöntendőek - tudta meg az InfoRádió külpolitikai elemzőtől azok után, hogy Emmanuel Macron francia elnök beszédet mondott a német szövetségi parlamentben.
Az eurózóna költségvetéséről Németország és Franciaország állapodik meg, és már be is nyújtottak egy közös tervet. Ez Feledy szerint ugyanakkor nem mutat a kétsebességes Európa irányába, nem érdeke senkinek a zóna széttöredezettsége.
"Inkább azt mondanám,
láthatóvá váltak Európán belül azok a nehéz súlyú játékosok, amelyek eddig is azok voltak. Az átláthatóság irányába hat, hogy tudjuk, ki, mikor, miről tárgyalt és mit képvisel"
- indokolt Feledy Botond.
A francia elnök beszédében azt is mondta, hogy az egység nem jelent feltétlenül teljes egyetértést és egyszínűséget, Európa előrehaladásához el kell fogadni az eltérő ütemen és sokféleségen alapuló fejlődést, vagyis hogy az országok egy-egy csoportja összefog valamely ügyben. Ezzel kapcsolatban Feledy tisztázta, hogy
a többsebességes Európa elve, amit a franciák képviselnek, szembemegy azzal, amit Magyarország szeretne,
vagyis a nemzetek Európájával, "de ez nagyon komoly vita az egész uniós reformszerkezetről, de fényévekre vagyunk bármilyen föderációtól" - tette hozzá.
A 2021-től hatályos hétéves költségvetésben szerinte "eltolódást fogunk látni", a strukturális, kohéziós alapokban beígérték a csökkenést, a régióbeli országok 15-25 százalékon árazzák ezt. Emellett látható, hogy az innováció sokkal nagyobb súlyt fog kapni, mint eddig.