Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.73
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pixabay

Brexit: üzleti kampánycsoport alakult az újabb népszavazásért

Brit üzleti vezetők alapítottak kampánycsoportot csütörtökön annak elérésére, hogy népszavazás dönthessen a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről.

A kezdeményezésben, amely "Az üzleti élet a nép voksáért" - Business for a People's Vote - névvel indult, a legnagyobb brit vállalatok, köztük a BT távközlési óriás és a Sainsbury's szupermarkethálózat, valamint a Brit Iparszövetség (CBI) jelenlegi és volt vezetői vesznek részt.

A kampánycsoport csütörtökön közzétett egy felmérést is, amelyet ezer üzleti vezető bevonásával végeztek el. A vizsgálat kimutatta, hogy a brit vállalati szektor 57 százaléka - az átlagon belül a nagyvállalatok 59 százaléka - támogatja a népszavazást a Brexit feltételrendszeréről.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató intézet, a YouGov által elvégzett felmérés szerint a vállalatvezetők alig 13 százaléka bízik abban, hogy cégének forgalma növekedni fog a Brexit után, 54 százalék viszont a brit gazdaság gyengülésétől tart.

Az üzleti kampánycsoport kezdeményezői a minap közös levélben is követelték a brit kormánytól a népszavazás kiírását a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről. A Downing Street azonnal elvetette a felhívást.

A cégvezetők által aláírt közös levél szerint a brit üzleti közösségnek azt ígérték, hogy akkor is folytatódik a súrlódásmentes kereskedelmi forgalom az Európai Unióval, ha a brit EU-tagságról meghirdetett népszavazáson a választók a kilépésre voksolnak. Az ígéretek között szerepelt az is, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatrendszerét ebben az esetben is a hosszú távú üzleti beruházások tervezéséhez szükséges bizonyosság jellemzi majd.

Az üzleti vezetők közös levele szerint az a javaslatcsomag azonban, amelyről a brit kormány és az Európai Bizottság jelenleg tárgyal, Theresa May miniszterelnök minden erőfeszítése ellenére "nagyon messze van" ezektől az ígéretektől.

A 2016 júniusában tartott referendumon a kilépésre szavazók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.

Az üzleti vezetők felhívása szerint a Brexit-folyamat elmúlt két évének bizonytalanságai miatt máris zuhan a beruházási aktivitás a brit gazdaságban.

Ezt alátámasztja a Brit Iparszövetség legfrissebb felmérése is, amely szerint a Brexit-folyamatot övező bizonytalanságok miatt a brit vállalati szektor cégeinek 80 százaléka már hozott olyan döntést, amely negatívan érinti nagy-britanniai beruházási tevékenységét.

Az üzleti vezetők közös felhívása szerint Nagy-Britannia a mára kialakult helyzetben "a romboló hatású kemény Brexit" kockázatával kénytelen szembenézni. Mivel ez nem szerepelt a választható lehetőségek között az EU-tagságról rendezett 2016-os referendum szavazólapján, "úgy gondoljuk, hogy a végső döntést ismét a nép kezébe kell adni" - állt a nyílt levélben.

Londoni elemzői számítások szerint az utóbbi időben valóban emelkedett a "kemény", megállapodás nélküli Brexit kockázata.

Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, az Oxford Economics csütörtökön bemutatott tanulmányában közölte: még mindig valószínűbbnek tartja, hogy Londonnak sikerül megállapodásra jutnia az EU-val a kilépés feltételrendszeréről, de a tárgyalási folyamat lassúsága miatt az eddigi 15 százalék helyett most már 20 százalékra taksálja annak kockázatát, hogy Nagy-Britanniának egyezség nélkül kell távoznia az Európai Unióból.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×