Infostart.hu
eur:
375.87
usd:
318.97
bux:
126107.66
2026. február 25. szerda Géza

Az osztrák alkancellár lép a Sargentini-jelentés után

Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár, közszolgálati és sportminiszter megkérdőjelezi az Európai Parlament (EP) által a héten elfogadott Sargentini-jelentés érvényességét, ezért arra kérte Karin Kneissl külügyminisztert, hogy kérje ki az ügyben az Európai Unió Tanácsa jogi szolgálatának véleményét - közölte Strache hivatala.

A Magyarország ellen az uniós szerződés 7. cikke szerinti eljárást elindító döntést szerdán 448 EP-képviselő támogatta, 197 ellenezte, és 48 képviselő tartózkodott. Az uniós szerződések értelmében az összes EP-képviselő többsége mellett a leadott szavazatok kétharmadára van szükség az indítvány elfogadásához, az EP jogértelmezése szerint viszont csak az igen és a nem szavazatok számítanak leadott szavazatnak, a tartózkodás nem. Ha a tartózkodást leadott szavazatnak tekintik, akkor 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodás mellett az EP nem tudja elfogadni a jelentést, a tartózkodások nélkül viszont igen.

Ausztria jelenleg az Európai Unió Tanácsának soros elnöke.

"Nagy megértéssel vagyok a magyar érvelés iránt"

- tudatta közleményben a jobboldali Osztrák Szabadságpárthoz tartozó Strache. "Miután a 7. cikk szerinti eljárást elindító parlamenti határozat jogállása nem világos, a külügyminiszter, velem való egyeztetést követően, arra kérte az EU Tanácsának jogi szolgálatát, hogy világosan foglaljon állást az előtt, hogy a tanács foglalkozik az üggyel" - teszi hozzá az alkancellár.

Strache egyúttal sajnálatát fejezte ki, mert úgy véli, hogy a Magyarország elleni eljárással tovább mélyülne a Kelet- és Nyugat-Európa közötti szakadék, ahelyett, hogy megértéssel át lehetne hidalni.

"A kelet-európai országok, mint Magyarország, amelyek a Szovjetunió uralma alatt szenvedtek, és sok áldozat árán vívták ki és nyerték el mai szabadságukat és a demokráciát, nem akarnak újabb gyámkodást vagy külső irányítást, ezúttal Brüsszel részéről" - fogalmazott a jobboldali politikus.

Az uniós szerződés értelmében - ha a parlament elfogadta a határozatot - az eljárás következő szakaszában az uniós tanácsnak kell foglalkoznia a kérdéssel, és meg kell állapítania, hogy valóban fennáll-e Magyarországon az uniós alapértékek súlyos megsértésének világos veszélye. Ehhez négyötödös többségre lenne szükség a tagállamok kormányait tömörítő testületben. Ezt megelőzően az érintett államot mindenképpen meghallgatják az ügyben, és ajánlásokat is megfogalmazhatnak számára.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×