eur:
392.73
usd:
362.99
bux:
72132.83
2024. július 8. hétfő Ellák
Brüsszel, 2018. július 11.Donald Trump amerikai elnök a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének nyitóülésén 2018. július 11-én. (MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert)
Nyitókép: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert

Trump Észak-Koreával engedékeny, Törökországgal nem

Washington semmilyen engedményt nem hajlandó tenni Törökországnak, hogy kieszközölje az ott fogva tartott amerikai lelkipásztor elengedését - közölte az amerikai elnök a Reuters hírügynökségnek adott interjúban, amelyben arról is beszélt, hogy valószínűleg ismét találkozni fog Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel, és hajlandó lenne fontolóra venni az Oroszország ellen bevezetett szankciók feloldását.

Donald Trump az Ovális Irodában beszélt erről a brit hírügynökségnek, amely keddre virradóra közölte le az interjút. "Úgy gondolom, nagyon szomorú, amit Törökország tesz. Szerintem szörnyű hibákat követnek el.

Nem lesznek engedmények"

- szögezte le.

Washington és Ankara viszonya különösen feszültté vált az elmúlt hetekben, miután az Egyesült Államok, követelve a kémkedéssel és terrorizmussal vádolt Andrew Brunson amerikai lelkipásztor szabadon engedését, szankciókkal sújtotta a NATO-tag Törökországot, a többi között jelentősen megemelte az acél- és alumíniumcikkek védővámját. Törökország válaszul megemelte több amerikai termék, például a személygépkocsik, a szeszes italok és a dohányáruk vámját, de kereskedelmi viszály miatt a török líra jelentősen veszített értékéből.

Trump kérdésre válaszolva közölte, nem tart attól, hogy a törökellenes szankcióknak az európai gazdaság is kárát látja. Azt mondta, emiatt egyáltalán nem aggódik.

Az amerikai elnök nem zárta ki, hogy újra találkozik Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel, akivel június 12-én tárgyalt Szingapúrban. Rendkívül valószínűnek tartja, hogy újra tárgyalóasztalhoz ül vele. Részletekbe nem bocsátkozott, de arról beszélt, hogy "sok jó dolog" történik Észak-Koreával. Sérelmezte, hogy kínai-amerikai kereskedelmi vita miatt Peking már nem segít annyit az koreai helyzet rendezésében, mint korábban.

"Végett vetettem az (észak-koreai) nukleáris kísérleteknek. Véget vetettem a rakétateszteknek.

Japán fellelkesedett. Hogy mi lesz tovább? Ki tudja?" - mondta Trump, és megemlítette, hogy nagyon jó személyes kapcsolat alakult ki közte és Kim között.

"Én kedvelem őt. Ő kedvel engem"

- így Trump.

Az amerikai elnök érintőlegesen beszélt a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel július közepén Helsinkiben folytatott tárgyalásairól. Trump szerint ő Helsinkiben nem vetette fel az Oroszország elleni amerikai szankciók kérdését. Hozzátette azonban az interjúban, hogy fontolóra venné a büntetőintézkedések feloldását, amennyiben Oroszország Washingtonnak kedvező lépéseket tenne a szíriai és a kelet-ukrajnai válság rendezésében. "Megfontolnám, ha ők tesznek valamit, ami jó nekünk. E nélkül azonban nem teszem meg" - mondta.

Trump kitért az iráni atomprogram kérdésére is. Az amerikai elnök májusban bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az Iránnal kötött többhatalmi megállapodásból, és augusztus elején újra életbe léptette a korábban felfüggesztett szankciók egy részét az iszlám köztársasággal szemben. Trump azóta többször beszélt arról, hogy kész a párbeszédre Iránnal, de a teheráni vezetők ezt határozottan elutasították.

"Ha akarnak találkozni, rendben, ha nem, nekem mindegy"

- mondta Trump.

Az amerikai elnök számos más kérdést is érintett a brit hírügynökségnek adott interjúban, és a többi között fizetőeszköze manipulálásával is vádolta Kínát, illetve az Európai Uniót.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Meglepetésszerű eredmény született a magas részvétellel lezajlott francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. Bár szinte minden felmérés a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés győzelmét jósolta, az exit pollok szerint a baloldali pártok összefogása, az Új Népfront szerezte meg a legtöbb mandátumot, második helyre pedig az Emmanuel Macron elnök mögötti centrista Együtt formáció futott be. Úgy néz ki, a „republikánus front”, vagyis a baloldali és centrista jelöltek egymás javára történő visszalépése működött, és ezzel sokadszorra sikerült megakadályozni a szélsőjobboldal győzelmét. Az exit pollok alapján becsülhető erőviszonyok ugyanakkor azt mutatják, az abszolút többség senkinek nem lesz meg, ami bizonytalan helyzetet idézhet elő Franciaországban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. július 7. 20:59
×
×
×
×