eur:
409.43
usd:
374.78
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre

Szoros együttműködésről állapodott meg Amerika és Törökország

Az amerikai protestáns lelkipásztor, Andrew Brunson törökországi fogva tartása miatt kirobbant viszály megoldásáról állapodott meg Mevlüt Cavusoglu török és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken Szingapúrban, a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségéhez (ASEAN) tartozó országok külügyminiszteri találkozójának keretében - tájékoztatott az NTV török hírtelevízió.

Pompeo a személyes megbeszélés után egyúttal leszögezte, hogy Washington szerdán kivetett szankciói éppen azt mutatják, hogy az Egyesült Államok döntése mennyire "komoly" Brunson tiszteletes ügyét illetően. Pompeo megfogalmazásával feltehetően a török külügyminisztérium szerdai közleményére utalt, amelyben a török tárca azt írta, hogy az amerikai szankciók nem összeegyeztethetőek az "állam komolyságával".

Cavusoglu az egyeztetés után újságíróknak nyilatkozva közölte, hogy a találkozó konstruktív volt. Kifejtette: egyetértettek abban, hogy

a problémák megoldása érdekében a jövőben is szorosan együttműködnek.

Hangsúlyozta: Törökország a kezdetek óta azon az állásponton van, hogy fenyegetőzéssel, szankciókkal nem érhető el eredmény. Rámutatott: a pénteki tárgyaláson azt beszélték át, hogy a meglévő gondokat milyen lépéseken keresztül tudják megoldani, ugyanakkor nem várható, hogy mindezek a problémák egyetlen találkozó során rendeződnek.

Cavusoglu beszélt arról is, hogy a kétoldalú kapcsolatok erősítése céljából a megbeszélésen kitértek az észak-szíriai Manbídzs kerületre vonatkozó török-amerikai ütemtervre is, amely a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia visszavonulásáról rendelkezik az Eufrátesz keleti partjára.

A török és az amerikai külügyminiszter személyes találkozója mintegy 50 percen át tartott. A két politikus az elmúlt mintegy két hétben négyszer egyeztetett egymással telefonon.

Brunson tiszteletes ügye régóta terheli az amerikai-török viszonyt, de a viszály csak azután robbant ki Ankara és Washington között, hogy a több mint másfél éve előzetesben ülő Brunsont múlt szerdán házi őrizetbe helyezték.

Az amerikai lelkipásztort a 2016-os puccskísérletet követően tartóztatták le Izmirben,

ahol egy kis protestáns templom prédikátora volt. A vád szerint a lelkész támogatta Gülen nemzetközi mozgalmát, továbbá a szeparatista Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), és kémkedett az Egyesült Államok javára. Brunson tagadja az ellene felhozott vádakat.

Az Egyesült Államok kormánya múlt szerdán zárolta Süleyman Soylu török belügyminiszter és Abdulhamit Gül török igazságügyi miniszter amerikai javait, valamint megtiltotta, hogy amerikai állampolgárok üzleti kapcsolatba kerüljenek a török politikusokkal.

A török külügyminisztérium nem sokkal később késlekedés nélküli válaszlépéseket helyezett kilátásba Washingtonnal szemben.

Brunson perében a következő tárgyalást október 12-én tartják.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×