Az egyiket a jobbközép, a másikat a baloldali ellenzék nyújtotta be a kormánnyal szemben Alexandre Benalla, a francia elnök volt biztonsági főnökének ügye miatt. Benalla rendőrségi rohamsisakban a földre tepert egy nőt és bántalmazott egy férfit egy májusi diáktüntetésen.
A voksolást heves vita előzte meg. Edouard Philippe francia kormányfő tüntetőleg kiállt Emmanuelle Macron elnök mellett. "Bizalmatlansági indítványaik mindössze obstrukciót testesítenek meg. A demokrácia működött" - hangoztatta a miniszterelnök.
A jobbközép indítványa 143 képviselő támogatását nyerte el, a baloldali ellenzéké mindössze 74 honatyáét. Az indítványok sikeréhez 289 szavazatra lett volna szükség.
A Köztársaság Lendületben kormánypárt és a centrista Modem összesen 358 szavazattal rendelkezik az 577 fős nemzetgyűlésben.
Olivier Faure szocialista főtitkár elismerte, hogy a bizalmatlansági indítványok mindenekelőtt jelképesek. "Nem fogjuk megszerezni a (szükséges) szavazatokat, nem lesz felfüggesztés, ez egy figyelmeztetés, amelyet egyesek és mások akarnak adni" - mondta még a szavazás előtt.
Míg a kormány szerint a Benalla-ügy "egyéni kisiklás", és nem állami ügy, addig az ellenzék ragaszkodik ahhoz, hogy állami ügyről van szó, és azzal vádolja a kormányt, hogy el akarja kendőzni az esetet.
Benallát a Le Monde című francia napilap azonosította az általa július 18-én közzétett felvételen, amelynek tanúsága szerint a férfi rendőrségi rohamsisakban a földre kényszerített egy nőt, és bántalmazott egy férfit egy május eleji diáktüntetésen.
Az Élysée-palota állítása szerint Benalla megfigyelőként vett részt a tüntetésen. Ezzel szemben Alain Gibelin, a párizsi rendőrség közrendvédelmi osztályának vezetője az üggyel kapcsolatos parlamenti meghallgatáson azt mondta: Benalla nem kapott engedélyt erre.
Benallát a felvétel nyilvánosságra hozatala után nem sokkal elbocsátották tisztségéből.