Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.54
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Peking, 2016. július 29.Az eltűnt maláj utasszállító repülőgép egyik utasának hozzátartozója sír egy plakáttal a kezében a külügyminisztérium épülete előtt tartott tüntetésen, Pekingben 2016. július 29-én. Egy héttel korábban a miniszterelnöki hivatal bejelentette, hogy felfüggesztik a Malaysia Airlines MH370-es járata utáni keresést. A Kuala Lumpurból Pekingbe tartó utasszállító gép 2014. március 8-án tűnt el, 239 emberrel a fedélzetén. (MTI/EPA/Ho Hvi Jung)
Nyitókép: MTI/EPA/Ho Hvi Jung

Belebukott a maláj gép katasztrófájába a miniszter

Továbbra sincs megfejtése a négy évvel ezelőtti rejtélynek.

Malajziában lemondott posztjáról a polgári légügyi hatóság vezetője, mert a több mint négy éve eltűnt MH370-es légi járat ügyében folytatott vizsgálat előző nap nyilvánosságra hozott eredményei szerint a fővárosi légi irányítás hibázott a katasztrófa idején, igaz, a gép elvesztésével nem vádolták meg.

Az utasszállító gép 2014. március 8-án 239 emberrel a fedélzetén Kuala Lumpurból Pekingbe tartott, de egy órával a felszállás után eltűnt. Azóta intenzív kutatásokat folytattak utána Ausztráliától nyugatra az Indiai-óceánban, 26 ország közreműködésével, de nem sok eredménnyel.

A most nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentés sem derített fényt a világ egyik legtalányosabb légügyi rejtélyének okaira.

A katasztrófa okaival foglalkozó, 495 oldalas jelentésben a nyomozók azt állították, hogy

a gép műszereit minden valószínűség szerint szándékosan manipulálták, hogy letérjen eredeti útvonaláról, de lehetetlen kimutatni, ki a felelős ezért.

A jelentés szerint a fővárosi légi irányítók elmulasztották kezdeményezni a vészhelyzeti eljárásrend bevezetését, és nincs írásos nyoma annak, hogy bármilyen módon riadóztatták volna a légierőt, vagy folyamatosan figyelték volna a radar képernyőjét.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×