Infostart.hu
eur:
358.93
usd:
309.1
bux:
130632.44
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
Brüsszel, 2017. május 25.Angela Merkel német kancellár (b) és Orbán Viktor miniszterelnök a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek egynapos csúcstalálkozóján Brüsszelben 2017. május 25-én. (MTI/EPA/AFP pool/Thierry Charlier)
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Thierry Charlier

Orbán Viktor szerint előbb Bécsnek és Berlinnek kell lépnie

Magyarország semmilyen kétoldalú megállapodást nem köt Németországgal, amíg Ausztria és Németország között nem születik egyezség.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda szerint ebben állapodott meg Orbán Viktor Sebastian Kurz osztrák kancellárral, akivel kedd este telefonon tárgyalt. A közlemény szerint a magyar kormány csütörtöki berlini tárgyalásán erről tájékoztatja majd Angela Merkel német kancellárt is.

Orbán Viktor három nappal a törékeny Merkel-Seehofer megállapodás után utazik Berlinbe.

A migrációs politika miatt kirobbant és már már koalíciós válsággal fenyegető német belpolitikai vitában az Angela Merkel vezette CDU koalíciós partnerét, a CSU-t irányító Horst Seehofer már a lemondását is belengette, de végül meggondolta magát, amikor hétfő este, órákig tartó tárgyalások végén pontot tettek az egy hete húzódó vita végére. Abban állapodtak meg Angela Merkellel, hogy tranzitzónákat állítanak fel a német határon, ahol gyorsított eljárásban döntenek majd arról, kit utasítanak ki Németországból, és ki maradhat.

Ilyen előzmények után tárgyal holnap Orbán Viktor a német kancellár mellett Hors Seehofer belügyminiszterrel és Wolfgang Schäuble-val, a Bundestag elnökével.

A magyar kormányfő Sebastian Kurz osztrák kancellárral kedd este folytatott telefonos megbeszélésén azt is megerősítette, hogy Magyarország álláspontja 2015 óta változatlan a migrációs kérdésben. Nincs olyan menedékkérő, aki elsőként Magyarországon lépett be Európa területére, hiszen a migránsok szárazföldi bevándorlási útvonala, a balkáni útvonal Görögországon és Bulgárián keresztül vezet, de főleg Görögországon keresztül érkeztek a kontinensre az illegális bevándorlók.

Angela Merkel: törvény kell a szakképzett munkavállalók bevándorlására

Közben Angela Merkel is a migrációs politikáról beszélt a szövetségi parlamentben és azt mondta, hogy érvényesíteni kell a jogszabályokat a migráció valamennyi formájának területén.

A német kancellár a Bundestagban megerősítette azt, amiről már a múltheti uniós csúcs után is beszélt: erősíteni kell az EU külső határának védelmét, ugyanakkor együtt kell működni a menekültek származási országaival és lehetőséget kell adni a legális migrációra, ezért Németországban törvényt kell alkotni az EU-n kívüli képzett munkavállalók bevándorlásának szabályozásáról.

Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

A szlovák Alkotmánybíróság megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, és kimondta, hogy a magyar földtulajdonos alkotmányos panaszai jogosak voltak. A döntés értelmében ismét el kell ismerni Bositsék tulajdonjogát azokra a földterületekre, amelyeket az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált elkobozni.

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

A politikai fordulatot követő piaci eufória látványos sikert hozott: a forint szárnyal, miközben az állampapír-hozamok zuhannak. Az április 12-i kormányváltás „hájp” után azonban fontos kérdések merülnek fel. Miközben az exportőrök a hirtelen jött erősödés miatt aggódnak, az euróban megtakarítók pedig devizavagyonuk apadását kénytelenek elkönyvelni, a legfőbb kérdés mégis az: a forint tartós strukturális átárazódásának vagy csupán egy tiszavirág-életű politikai nászútnak vagyunk a tanúi? Levonulhat-e a kezdeti lelkesedés úgy, hogy a makacs fundamentumok – a stagnáló gazdaság és a költségvetési deficit – végül komoly próba elé állítják az országot? Az euróövezet felé vezető út hosszú, és bár a forint eddigi, feltörekvő piacokra jellemző extremitásait és rendkívüli volatilitását egy kiszámíthatóbb pálya válthatja fel, a jegybanki kamatnormalizáció és a gazdasági realitások még tartogatnak buktatókat. És vajon képes lesz-e a magyar fizetőeszköz levetkőzni a sérülékeny, spekulatív imázst?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×