Infostart.hu
eur:
386.17
usd:
330.4
bux:
116675.04
2026. január 12. hétfő Ernő
München, 2017. február 6.Angela Merkel német kancellár, a német Kereszténydemokrata Unió, a CDU (b) és Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke sajtótájékoztatót tart a két párt elnökségi ülése után Münchenben 2017. február 6-án, ahol bejelentették, hogy ismét Angela Merkel lesz a két párt közös kancellárjelöltje, és együtt küzdenek majd a szeptemberi szövetségi parlamenti választás kampányában. (MTI/EPA/Lukas Barth)
Nyitókép: Lukas Barth

Seehofer: a CSU nem akarja felrobbantani a koalíciót

Nem akar kormányválságot előidézni a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) Németországban, de kitart a tervezett menekültügyi szigorítások mellett - jelezte egy vasárnap ismertetett nyilatkozatában Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter, a CSU elnöke, aki a menekültügy határigazgatási kérdéseivel kapcsolatban kormányválsággal fenyegető konfliktusba került a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőjével, Angela Merkel kancellárral.

"A CSU-ban senkinek sem áll érdekében a kancellár megbuktatása, a CDU/CSU frakciószövetség felbontása vagy a koalíció felrobbantása" - mondta Horst Seehofer a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak.

Azonban a párt tartós megoldást akar a menekültek visszautasításával kapcsolatban - mondta a pártelnök-belügyminiszter a lapnak, amely szerint ez azt jelenti, hogy

a CSU semmiképpen nem enged abból, hogy a menedékkérők bizonyos csoportjaitól meg kell tagadni a belépést az országból.

A CSU szerint a szigorítást a közös európai menekültügyi - úgynevezett dublini - rendszer többi résztvevő államától függetlenül kell bevezetni. Angela Merkel és a CDU vezetőinek többsége viszont közös, "európai megoldást" sürget, szerintük egy új menekültügyi rendszer keretében, vagy legalább a migrációs nyomásnak leginkább kitett társországokkal egyeztetve kell megszigorítani a határigazgatást. Addig pedig változatlanul kell hagyni a 2015-ben bevezetett gyakorlatot, amely szerint mindenkit be kell engedni, aki azt mondja, hogy menedéket akar kérni.

Angela Merkel a június 28-án kezdődő EU-csúcsig és a találkozó alatt akarja tető alá hozni a közös megoldást. A Bild am Sonntag úgy tudja, hogy egy migrációs "minicsúcsot" is tervez az érintett EU-tagállamok vezetőivel. A találkozót a következő hét végén tarthatják meg.

A CSU elnöksége viszont már a hétfői müncheni ülésén kinyilvánítja, hogy támogatja a pártelnököt abban, hogy tegyen meg mindent, amit a belügyminiszteri hatáskörében megtehet. Így előfordulhat, hogy Horst Seehofer nem várja meg a kancellár európai egyeztetéseit és az EU-csúcsot, hanem már előtte, a kormányfő egyetértése nélkül utasítja a szövetségi rendőrséget a határigazgatási szigorítások bevezetésére.

Erre a lépésre Angela Merkel a belügyminiszter menesztésével válaszolhat, a konfliktus így a CDU és a CSU szövetségének felszámolásához és a CDU, a CSU és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciójának felbomlásához vezethet.

Angela Merkel és Horst Seehofer legutóbb szerdán próbálta meg személyesen rendezni a vitát. A késő estig húzódó eredménytelen tárgyalás másnapján Horst Seehofer a Welt am Sonntag című lap értesülése szerint pártja vezetőinek egy szűk körű megbeszélésén kétszer is kijelentette, hogy "ezzel a nővel én már nem tudok együtt dolgozni".

Az egyelőre nem ismert, hogy a CSU szerint pontosan mely csoportok tagjait kell visszafordítani a határon, mert Horst Seehofer nem hozta nyilvánosságra 63 pontos menekültügyi reformcsomagját. A Bild am Sonntag szerint a CSU visszafordítaná valamennyi menedékkérőt, akit a dublini rendszer valamelyik országában már regisztráltak, vagyis ujjnyomatát rögzítették az Eurodac nevű közös adatbázisban, ami a nemzetközi migrációs válság jelenlegi intenzitását tekintve évente több tízezer embert jelentene. A CDU szerint viszont azokat kellene visszafordítani a határon, akik nemcsak regisztrálták magukat máshol, hanem be is nyújtották menedékjogi kérelmüket. Ez néhány ezer embert jelenthet éves szinten.

Van egy harmadik csoport is, a Németországban elutasított, de visszatérni szándékozó menedékkérők köre. Abban mindkét párt egyetért, hogy ezeket az embereket nem szabad visszaengedni az országba.

A jogi helyzet nem egyértelmű, a szakértői vélemények egyik áramlata szerint ha valaki menedékjogot akar kérni, akkor meg kell vizsgálni, hogy a menekültügyi rendszer mely résztvevő országa illetékes az ügyében, és ennek a vizsgálatnak a lefolytatásához be kell engedni az országba. A másik fő véleményáramlat szerint a vizsgálatot abban az országban kell elvégezni, amelyből távozni kíván az adott menedékkérő, vagyis a célország megtagadhatja a belépést tőle.

Címlapról ajánljuk
Operatív törzs: jön az ónos eső helyenként  mínusz 15 fokkal, aki teheti, maradjon otthon!

Operatív törzs: jön az ónos eső helyenként mínusz 15 fokkal, aki teheti, maradjon otthon!

Az emberek tudomásul vették, hogy nem ideálisak az útviszonyok, a balesetek száma átlagos maradt ezért a hétvégén, ám a közösségi közlekedésben vannak problémák, a pótlóbusz, az 5-10 perces késések a mindennapi élet részei most. Még mindig várható havazás és ónos eső is, ami ilyen hideg mellett különösen is veszélyes lesz.

500 fölött a halottak száma Iránban, a bukás szélén álló iszlám rezsim durva terrorral reagál a tömegtüntetésekre

Bár halálbüntetés is járhat érte, tömegével égetik el a tereken a hidzsábjukat a nők Iránban, így tiltakozva az iszlám rezsim elnyomása ellen. Az internetet 4 napja letiltották. A kórházak megteltek, van, ahol az utcán terítették ki halottakat, hogy a családjuk azonosítsa őket. A hatalom szerint Amerika és Izrael tüzeli a tiltakozásokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Trump újra nekiment a Fednek, miközben egyre feszültebb a helyzet Iránban - Mi történik a piacokon?

Trump újra nekiment a Fednek, miközben egyre feszültebb a helyzet Iránban - Mi történik a piacokon?

Az elmúlt héten a geopolitikai hírekre figyeltek a befektetők, és úgy tűnik, hogy ez ezen a héten sem lesz másképp, hiszen a hetek óta tartó iráni tüntetések miatt Donald Trump állítólag katonai beavatkozást fontolgat az országban. Eközben az amerikai határidős indexekre az is nyomást helyez, hogy az amerikai jegybank elnöke ellen büntetjogi vizsgálat indult, amit Jerome Powell Donald Trump nyomásgyakorlásának és megfélemlítésének nevezett. Az ázsiai piacok eközben kis emelkedést mutattak, Európában viszont lefelé vették az irányt a piacok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×