eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
München, 2017. február 6.Angela Merkel német kancellár, a német Kereszténydemokrata Unió, a CDU (b) és Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke sajtótájékoztatót tart a két párt elnökségi ülése után Münchenben 2017. február 6-án, ahol bejelentették, hogy ismét Angela Merkel lesz a két párt közös kancellárjelöltje, és együtt küzdenek majd a szeptemberi szövetségi parlamenti választás kampányában. (MTI/EPA/Lukas Barth)
Nyitókép: Lukas Barth

Seehofer: a CSU nem akarja felrobbantani a koalíciót

Nem akar kormányválságot előidézni a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) Németországban, de kitart a tervezett menekültügyi szigorítások mellett - jelezte egy vasárnap ismertetett nyilatkozatában Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter, a CSU elnöke, aki a menekültügy határigazgatási kérdéseivel kapcsolatban kormányválsággal fenyegető konfliktusba került a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőjével, Angela Merkel kancellárral.

"A CSU-ban senkinek sem áll érdekében a kancellár megbuktatása, a CDU/CSU frakciószövetség felbontása vagy a koalíció felrobbantása" - mondta Horst Seehofer a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak.

Azonban a párt tartós megoldást akar a menekültek visszautasításával kapcsolatban - mondta a pártelnök-belügyminiszter a lapnak, amely szerint ez azt jelenti, hogy

a CSU semmiképpen nem enged abból, hogy a menedékkérők bizonyos csoportjaitól meg kell tagadni a belépést az országból.

A CSU szerint a szigorítást a közös európai menekültügyi - úgynevezett dublini - rendszer többi résztvevő államától függetlenül kell bevezetni. Angela Merkel és a CDU vezetőinek többsége viszont közös, "európai megoldást" sürget, szerintük egy új menekültügyi rendszer keretében, vagy legalább a migrációs nyomásnak leginkább kitett társországokkal egyeztetve kell megszigorítani a határigazgatást. Addig pedig változatlanul kell hagyni a 2015-ben bevezetett gyakorlatot, amely szerint mindenkit be kell engedni, aki azt mondja, hogy menedéket akar kérni.

Angela Merkel a június 28-án kezdődő EU-csúcsig és a találkozó alatt akarja tető alá hozni a közös megoldást. A Bild am Sonntag úgy tudja, hogy egy migrációs "minicsúcsot" is tervez az érintett EU-tagállamok vezetőivel. A találkozót a következő hét végén tarthatják meg.

A CSU elnöksége viszont már a hétfői müncheni ülésén kinyilvánítja, hogy támogatja a pártelnököt abban, hogy tegyen meg mindent, amit a belügyminiszteri hatáskörében megtehet. Így előfordulhat, hogy Horst Seehofer nem várja meg a kancellár európai egyeztetéseit és az EU-csúcsot, hanem már előtte, a kormányfő egyetértése nélkül utasítja a szövetségi rendőrséget a határigazgatási szigorítások bevezetésére.

Erre a lépésre Angela Merkel a belügyminiszter menesztésével válaszolhat, a konfliktus így a CDU és a CSU szövetségének felszámolásához és a CDU, a CSU és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciójának felbomlásához vezethet.

Angela Merkel és Horst Seehofer legutóbb szerdán próbálta meg személyesen rendezni a vitát. A késő estig húzódó eredménytelen tárgyalás másnapján Horst Seehofer a Welt am Sonntag című lap értesülése szerint pártja vezetőinek egy szűk körű megbeszélésén kétszer is kijelentette, hogy "ezzel a nővel én már nem tudok együtt dolgozni".

Az egyelőre nem ismert, hogy a CSU szerint pontosan mely csoportok tagjait kell visszafordítani a határon, mert Horst Seehofer nem hozta nyilvánosságra 63 pontos menekültügyi reformcsomagját. A Bild am Sonntag szerint a CSU visszafordítaná valamennyi menedékkérőt, akit a dublini rendszer valamelyik országában már regisztráltak, vagyis ujjnyomatát rögzítették az Eurodac nevű közös adatbázisban, ami a nemzetközi migrációs válság jelenlegi intenzitását tekintve évente több tízezer embert jelentene. A CDU szerint viszont azokat kellene visszafordítani a határon, akik nemcsak regisztrálták magukat máshol, hanem be is nyújtották menedékjogi kérelmüket. Ez néhány ezer embert jelenthet éves szinten.

Van egy harmadik csoport is, a Németországban elutasított, de visszatérni szándékozó menedékkérők köre. Abban mindkét párt egyetért, hogy ezeket az embereket nem szabad visszaengedni az országba.

A jogi helyzet nem egyértelmű, a szakértői vélemények egyik áramlata szerint ha valaki menedékjogot akar kérni, akkor meg kell vizsgálni, hogy a menekültügyi rendszer mely résztvevő országa illetékes az ügyében, és ennek a vizsgálatnak a lefolytatásához be kell engedni az országba. A másik fő véleményáramlat szerint a vizsgálatot abban az országban kell elvégezni, amelyből távozni kíván az adott menedékkérő, vagyis a célország megtagadhatja a belépést tőle.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×