"Nem nekem kellene ezt a beszédet elmondanom bizalmat kérve a kormány programjához" - fogalmazott a politikus hangsúlyozva, hogy Carles Puigdemont "Katalónia legitim elnöke", és neki kellene ezt most megtennie.

Kitért arra, hogy átmeneti időszakra szóló kormányzásra készül, amíg a tavaly októberben leváltott elnököt "a lehető leghamarabb" újraválasztják a posztra.

Felszólalása kezdetén megemlékezett azokról a képviselőkről, akik nem lehetnek jelent az ülésen, mert "börtönben" vagy "száműzetésben" vannak, az "állam túszainak" nevezte őket. Szavai szerint az állam megsértette a legalapvetőbb demokratikus normákat.

"Sosem fáradunk harcolni a szabadságukért" - tette hozzá, és bírálta a spanyol igazságszolgáltatás "önkényességét".

Az elnökjelölt beszédében kritikusan szólt VI. Fülöp spanyol uralkodóhoz, továbbá megszólította Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt és Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét is, mindkettőjükkel párbeszédet szorgalmazva. Utóbbitól közvetítést kért a megoldás megtaláláshoz.

"Semmi nem lesz normális, amíg nem szerezzük vissza az intézményeinket, semmi nem lesz normális, amíg nem szerezzük vissza a demokráciát Katalóniában" - mondta Quim Torra, bejelentve, hogy programjának célja a spanyol állami beavatkozás előtti állapot visszaállítása, amelyet Madrid az alkotmány 155-ös cikke alapján hajtott végre október végén. Ennek részeként például a leendő katalán kormány újranyitná és kibővítené a katalán külképviseleti hálózatot, amelyet a spanyol kormány felszámolt.

Az elnökjelölt megválasztása esetén "nagy nemzeti vitát", úgynevezett alkotmányozó folyamatot kezdeményez Katalónia jövőjéről az állampolgárok részvételével, továbbá létrehoz egy bizottságot, hogy értékelje az elmúlt fél év spanyol állami beavatkozásának "kárait" Katalóniában.

A politikus beszédét követően a katalán parlament szünetet tart, a délután folytatódó ülésen a pártok reagálnak az elhangzottakra a vita során.

Az esti órákra jelzett szavazáson Quim Torra várhatóan nem kapja meg az elnökké választásához szükséges szavazatokat, ugyanis ahhoz a 135 tagú parlament abszolút többségének, 68 képviselő igen szavazatát kellene megszereznie. Egyelőre azonban csak 66 támogató szavazattal rendelkezik saját pártja, valamint a szintén függetlenségi Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) részéről.

A parlament két nap múlva megismételt szavazást tarthat, ám ekkor már az egyszerű többség támogatása elég a győzelemhez.

Ha a legkisebb függetlenségi párt, a négy parlamenti képviselővel rendelkező Népi Egység (CUP) ezen a szavazáson is tartózkodik, Torrát elnökké választhatják.

Az 55 éves függetlenségpárti katalán parlamenti képviselő négy hónap alatt a negyedik jelölt az elnöki tisztségre Carles Puigdemont, Jordi Sánchez és Jordi Turull után.

Elődjeiből azért nem lett elnök, mert a törvényi előírások szerint a jelöltek személyes jelenléte elengedhetetlen a parlamentben a róluk szóló vitában és szavazásnál. Puigdemont Berlinben várja kiadatási eljárásának végét, Sánchez és Turull pedig előzetes letartóztatásban van.

Mindannyiuk ellen a tavaly október 1-jén alkotmányellenesen megtartott függetlenségi népszavazás megrendezése és a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt zajlik bírósági eljárás.

A katalán parlamentnek május 22-ig kell megválasztani a katalán autonóm közösség új elnökét, ellenkező esetben meg kell ismételni a helyi parlamenti választást.