Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna

A Nobel-díj körüli botrány újabb hullámai: beismerés a Svéd Akadémiától

A Svéd Akadémia elismerte, hogy néhány korábbi irodalmi Nobel-díjas neve idő előtt kiszivárgott.

A Svéd Akadémia pénteken elismerte, hogy néhány korábbi irodalmi Nobel-díjas neve idő előtt kiszivárgott. A szervezet ígéretet tett arra, hogy átírja régi működési szabályait a hasonló esetek elkerülése érdekében.

A Svéd Akadémia közleménye a testülettel kapcsolatba hozott szexuális zaklatási ügyre is kitért: mint hangsúlyozták, az intézményben nem volt köztudott, hogy az egyik tag, Katarina Frostenson férje hosszú időn át szexuálisan zaklatott, molesztált nőket.

Jean-Claude Arnault fotóst 18 nő vádolta meg szexuális zaklatással és visszaéléssel. Az ügyben lefolytatott belső vizsgálat közben derült ki, hogy néhány korábbi irodalmi Nobel-díjas neve még a bejelentés előtt kiszivárgott.

Az akadémia megbízásából egy jogi iroda végezte a vizsgálatot. Ennek eredményére hivatkozva írta a testület, hogy az irodalmi díjat övező titoktartási szabályok sérültek. Azt azonban nem részletezték, hogy ki volt a kiszivárogtató.

Az is beigazolódott, hogy Arnault "megengedhetetlenül viselkedett", szexuálisan zaklatott nőket, ám ez - mint hangsúlyozták - nem volt köztudott az akadémia tagjainak körében.

A belső vizsgálat eredményét az akadémia átadta a hatóságoknak.

Arnault ügyvédje a pénteki közleményre még nem reagált, de korábban elmondta: ügyfele tagadja, hogy szexuális zaklatást követett volna el, és azt is, hogy kiszivárogtatta volna a nyertesek neveit.

Az akadémia azt is közölte, hogy felülvizsgálja összeférhetetlenségi szabályait is, arra törekszik, hogy a testületen belül és a külvilággal is javuljon a kommunikáció.

A közleményben elismerték, hogy a botránnyal kapcsolatos hírverés súlyos károkat okozott az irodalmi Nobel-díj presztízsében, ám hozzáfűzték, hogy a bizottság, amely az idei Nobel-díjast kiválasztotta, a megszokott módon dolgozott.

A botrány miatt lemondott Sara Danius, az akadémia elnöke, valamint és Katarina Frostenson is. Két hete pedig az akadémia három tagja, Peter Englund, Klas Ostergren és Kjell Espmark jelentette be, nem vesz részt többé a testület munkájában, tiltakozásul az akadémián belüli molesztálási botrány kezelése miatt.

XVI. Károly Gusztáv svéd király csütörtökön bejelentette, hogy megváltoztatja az akadémia szabályait, lehetővé teszi új tagok felvételét, miután eddig öt tag távozott a botrány miatt a testülettől.

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×