Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Putyin: Oroszország az ENSZ BT rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi a Szíriát ért amerikai-brit-francia katonai csapás miatt - közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton Moszkvában.

"Oroszország a leghatározottabban elítéli a támadást Szíria ellen, ahol orosz katonák segítik a törvényes kormányt a terrorizmus elleni harcban" - mondta.

Az orosz vezető agresszióval, a szíriai humanitárius helyzet súlyosbításával vádolta meg a katonai csapást végrehajtó államokat, akárcsak azzal, hogy és a "terroristák" kezére játszanak.

"Az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül, az ENSZ Alapokmányát, valamint a nemzetközi jog normáit megsértve agressziót követtek el egy szuverén állam ellen, amely a terrorizmus elleni küzdelem első vonalában található" - idézte a Kreml sajtszolgálata az elnököt.

Putyin úgy fogalmazott, hogy a katonai csapás indoklásakor, csakúgy, mint egy évvel ezelőtt a sajráti repülőtér elleni támadáskor, az Egyesült Államok ürügyként használt egy, a polgári lakosság ellen elkövetett vegyifegyver-támadást, amely szerinte megrendezett volt. Hangsúlyozta, hogy az orosz katonai szakértők "a vélt incidens helyszínén" nem találták nyomát mérgező anyagnak, és hogy "egyetlen helyi lakos sem erősítette meg a vegyi támadás tényét".

Az orosz elnök kitért arra, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) a helyzet tisztázására a helyszínre küldte szakértőit, de a katonai akciót végrehajtó országok nem várták meg a vizsgálat eredményét.

"A Szíria körüli helyzet jelenlegi eszkalációja romboló hatást gyakorol a nemzetközi kapcsolatok egész rendszerére. A történelem mindent a helyére tesz, és már eddig is Washingtonra helyezte a felelősséget a Jugoszláviával, Irakkal és Líbiával való véres leszámolás miatt" - hangoztatta az orosz államfő.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Rosszija 1 állami tévécsatornának nyilatkozva a nemzetközi jog "durva és arcátlan megsértésének" nevezte a támadást, amely szerinte meghiúsítja az OPCW munkáját. Mint mondta, Oroszország ismertetni fogja a BT-vel a katonai csapással kapcsolatos "tényeket".

Szergej Rudszkoj vezérezredes, az orosz vezérkar műveleti főosztályának vezetője közölte, hogy a szíriai légvédelem Sz-125-ös, Sz-200-as, Buk, Kvadrat és Osza, alapvetően még a szovjet korszakban kifejlesztett légvédelmi rakétáival 71-et megsemmisített az arab ország ellen bevetett 103 manőverező robotrepülőgép közül. Mint mondta, az első összesítések szerint a támadásnak nem volt áldozata sem a polgári lakosság, sem a szíriai hadsereg körében, a helyzet Damaszkuszban nyugodt.

Rudszkoj megerősítette, hogy az amerikai-brit-francia támadás elhárításában az orosz légvédelem szíriai rakétarendszerei nem vettek részt. Kijelentette: a támadást követően Moszkva ismét fontolóra veheti, hogy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszereket szállítson Szíriának, valamint több más országnak is, amitől néhány éve nyugati kérésre elállt.

Szavai szerint Oroszország az elmúlt másfél év alatt teljesen helyreállította Szíria légvédelmi rendszerét, és folytatja annak tökéletesítését.

Rudszkoj egyébként az állította, hogy a tartuszi és hmejmími orosz bázis légvédelmi rendszerei valamennyi amerikai és brit légi és földi indítású rakétát észlelték és kontrollálták, ám a francia légerő részvételét a Szíria elleni támadásban nem rögzítették. A támadásban az orosz tábornok szerint a Földközi-tenger medencéje fölött amerikai B-1B, F-15-ös, F-16-os és brit Tornado típusú repülőgépek vettek részt, az amerikai Laboon romboló és a Monterey cirkáló pedig a Vörös-tenger felől bocsátotta fel rakétáit. A B-1B hadászati bombázók "az Egyesült Államok által törvénytelenül ellenőrzött" et-Tanf felől közelítették meg a szíriai területen található célobjektumaikat.

A Rosszija 24 hírtelevízió közlése szerint Moszkva összehívta a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének rendkívüli tanácskozását is. A védelmi blokknak Oroszország mellett Fehéroroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán, és Tádzsikisztán a tagja.

Jon Huntsman moszkvai amerikai nagykövet a külképviselet közösségimédia-csatornáin közölte: az Egyesült Államok a katonai fellépés előtt kapcsolatba lépett Oroszországgal, hogy minél kevesebb áldozat legyen az orosz erők és a polgári lakosság körében.

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×