eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre

Húsz éves a Belfasti Egyezmény

Húsz éve, 1998. április 10-én írták alá Belfastban a nagypénteki megállapodást - hivatalos nevén a Belfasti Egyezményt -, amely az észak-írországi szektariánus villongások csaknem három évtizedes, Nagy-Britanniára is rendszeresen átcsapó véres összecsapásainak vetett véget. A közgondolkodásban azonban még nem dőltek le a szektariánus válaszfalak.

A brit fennhatóság ellen és az ír sziget egyesítéséért egykor fegyverrel küzdő Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) 1969-ben kezdődött terrorhadjáratában becslések szerint háromezren vesztették életüket vagy sebesültek meg, köztük hétszáz brit katona.

A nagypénteki rendezési megállapodással elindult megbékélési folyamat sikerét jelezte, hogy egészen a tavaly januárban kirobbant, máig megoldatlan tartományi kormányválságig a protestáns britpárti, illetve az ír egyesítésért küzdő katolikus oldal két legradikálisabb politikai ereje, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) és a Sinn Féin együtt kormányozta Észak-Írországot, olyan koalíciót alkotva, amely korábban teljesen elképzelhetetlen lett volna.

Különleges pillanat

A megbékélés rendkívüli horderejű mozzanata volt az is, amikor II. Erzsébet királynő gyémántjubileuma, vagyis trónra lépésének 60. évfordulója alkalmából 2012-ben körutat tett az Egyesült Királyságot alkotó tartományokban, és Belfastban találkozott és kezet fogott Martin McGuinness-szel.

A tavaly elhunyt McGuinness, aki a DUP és a Sinn Féin összeveszéséig és a koalíciós kormány felbomlásáig Észak-Írország miniszterelnök-helyettesi tisztségét töltötte be, a hetvenes években az IRA katonai tanácsának egyik parancsnoka volt, éppen Derryben, az ulsteri katolikus radikalizmus talán legforróbb gócpontjában.

A brit királyi család egyik tagja is áldozatul esett

Az IRA terrorhadjáratának egyik csúcspontját jelentette, amikor 1979-ben pokolgépes merénylet áldozatául esett Lord Mountbatten, India utolsó brit alkirálya, aki II. Erzsébet királynő néhai édesapjának, VI. György királynak távoli, a brit uralkodó férjének, Fülöp edinburghi hercegnek viszont közeli rokona volt, és ő ismertette össze a későbbi királyi házaspárt még 1939-ben.

Ő a brit királyi család egyetlen tagja, aki IRA-merényletben halt meg.

Megtörtént a korábban elképzelhetetlen

A megbékélési folyamat másik kulcsfigurája a néhai Ian Paisley, az ulsteri tartományi kormány 2014-ben elhunyt volt vezetője.

Paisley tiszteletesről, a gyújtó retorikájú protestáns unionista politikusról, akit 88 esztendős korában ért a halál, soha senki nem képzelte volna - beleértve saját magát -, hogy valaha is közösen alakít kormányt az általa szenvedélyesen gyűlölt Sinn Féinnel.

Mégis, 2007 tavaszán megtörtént a korábban elképzelhetetlen: Paisley, a protestáns koronahű Demokratikus Unionista Párt (DUP) akkori vezetője a protestáns-katolikus észak-írországi kormány élére állt, a felekezetközi hatalommegosztásról született egyezség alapján elfogadva helyettesének Martin McGuinnesst, a Sinn Féin akkori második emberét.

II. János Pált Antikrisztusnak bélyegezte

Paisley tiszteletes e politikai gesztusának horderejét mutatja, hogy a Sinn Féin és az Ír Köztársasági Hadsereg London és az észak-írországi unionista mozgalom meggyőződése szerint gyakorlatilag ugyanaz a szervezet volt; a Sinn Féint a szektariánus villongások véres évtizedeiben az IRA politikai szárnyának tekintették.

Paisley a katolikusokra addig nem vesztegetett sok jó szót. Politikai karrierjének egyik leghírhedtebb megnyilvánulása volt, amikor 1988-ban, az Európai Parlamentben felszólaló II. János Pál pápát a beszédbe belekiabálva Antikrisztusnak bélyegezte - mielőtt kidobták volna az ülésteremből.

Az észak-írországi katolikusokat sem szerette jobban. A brit politikai nyelvi folklórban "Bajok" (Troubles) néven rögzült IRA-terrorkampány kezdetén, 1969-ben azt találta mondani róluk, hogy "tenyésznek, mint a nyulak és szaporodnak, mint a férgek".

Ez az ember kötötte meg 2007-ben az újkori európai politikatörténet egyik legvalószínűtlenebb koalíciós egyezségét a Sinn Féin-vezérkarral, amelynek tagjait nem sokkal korábban még "vérszomjas szörnyetegeknek" nevezte.

A közgondolkodásban még nem dőltek le a válaszfalak

A véres erőszakcselekmények lezárulta óta felnőtt Észak-Írországban csaknem egy teljes nemzedék, amely már nem hallotta a pokolgépek és az automata fegyverek dörejét az ulsteri városok utcáin.

Belfast és Derry utcáit járva azonban a tudósító, aki a nagypénteki egyezmény huszadik évfordulója alkalmából látogatott Észak-Írországba, azt tapasztalta, hogy a közgondolkodásban még ott emelkednek a szektariánus válaszfalak. A belfasti Falls Roadon, a katolikus negyed főutcáján ír lobogók tömege leng a házak tetején, és ír nyelvű falfeliratok tudatják, hogy a brit hadsereg, a brit elhárítás (MI5) és az észak-írországi rendőrség embereit errefelé nem szívesen látják.

A Belfasttól 110 kilométerre északnyugatra fekvő Derryben, amelynek hivatalos és teljes neve Londonderry, következetesen csak a Derry városnév olvasható. A főtéren hatalmas fehér márványtömb tudatja, hogy "You Are Now Entering Free Derry", vagyis a látogató megérkezett a "szabad Derrybe". A néhány kilométerre húzódó ír-északír határon, a "Welcome to Northern Ireland" útjelző táblán a "Northern" szó fekete festékkel kitakarva.

Belfast protestáns negyedének főútján, a Falls Road közvetlen közelében húzódó Shankill Roadon ugyanakkor a brit lobogó látható szinte minden házon, és ír nyelvű feliratoknak nyoma sincs.

Mindez jelzi, hogy a harmincévnyi vérontás idején felépült igazi és virtuális falak lebontásához húszévnyi béke nem volt elégséges.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×