Infostart.hu
eur:
379
usd:
321.72
bux:
125275.01
2026. február 24. kedd Mátyás
Girona, 2018. március 26.VI. Fülöp spanyol király fényképét égetik a tüntetők a Carles Puigdemont leváltott katalán elnök szabadon bocsátását követelő tiltakozáson Gironában 2018. március 25-én, miután a német rendőrség őrizetbe vette az 55 éves politikust a dán-német határon a spanyol legfelsőbb bíróság két nappal korábban kiadott európai elfogatóparancsa alapján. (MTI/EPA/Robin Townsend)
Nyitókép: Robin Townsend

Barcelonában tüntetők csaptak össze a rohamrendőrökkel

Katalónia északi részén megbénították a forgalmat az autóutakon, Barcelonában tüntetők csaptak össze a rendőrséggel. Az emberek az ellen tiltakoztak, hogy spanyol kérésre német rendőrök őrizetbe vették a függetlenségi mozgalom külföldre menekült vezetőjét, Carles Puidgemontot.

Vasárnap este katalán függetlenségpárti aktivisták négy autóutat zártak le a hivatalosan Spanyolországhoz tartozó régióban.


Barcelonában tüntetők csaptak össze a katalán regionális rendőrséggel, rohamalakulatok tartották távol a tiltakozókat a spanyol kormány Katalóniai irodájától.


A tiltakozók dühét az váltotta ki, hogy a német rendőrség – a spanyol kormány kérésére – a dán határnál őrizetbe vette Carles Puigdemontot, a katalán szeparatisták vezetőjét.


Puigdemont előzőleg Finnországban járt és az európai elfogatóparancs értelmében ott is letartóztatás várt rá, de ezt megelőzve, pénteken sikerült kijutnia az országból.


A Katalónia Spanyolországtól való elszakadásáért kampányoló politikus októberben hagyta el hazáját, miután egy vitatott legitimitású népszavazáson megjelent katalán választók többsége a függetlenségre szavazott.


A függetlenség kikiáltását Spanyolország törvényellenesnek nevezte, az Európai Unió pedig nem ismerte el. A madridi hatóságok menesztették a katalán autonóm kormányzatot és az állam egységének veszélyeztetése miatt elfogatóparancsot adtak ki Puigdemont ellen, aki elől más szeparatista vezetőkkel együtt Belgiumba menekült.


Decemberben Madrid visszavonta a körözést, de pénteken ismét felkérte más európai országok rendőrségeit, az emigrációba vonult katalán vezetők elfogására és kiadására.


Puigdemont mellett szinte az egész volt katalán vezetés – 25 politikus ellen pert akar indítani a spanyol Legfelsőbb Bíróság lázadás, sikkasztás és államellenes tevékenység miatt.


Emiatt az elszakadáspárti tüntetők Barcelonában már pénteken összecsaptak a rendőrökkel.


Körözés alatt áll Clara Ponsati volt katalán oktatási miniszter is, aki egyetemi tanárként dolgozik a katalánokkal szimpatizáló Skócia egyik egyetemén. A helyi kormányzat ugyanakkor azt mondta: nem tudja megakadályozni, hogy a magát feladni hajlandó Ponsatit visszaküldjék Spanyolországba.


A szeparatisták vezéralakja, Puigdemont elfogása nem csak ellenérzéseket szült Spanyolországban. Az ország egységéért kampányoló Cuididamos, azaz Polgárok párt elnöke, Albert Rivera üdvözölte a katalán főnök elfogadását, aki szerinte „puccsot” akart véghezvinni. „Megpróbált megsemmisíteni egy európai demokráciát, figyelmen kívül hagyta a demokrácia szabályait, összezúzta harmónikus együttélésünket és közpénzeket sikkasztott el. Ezt nem lehet büntetlenül hagyni!” – írta.


Puigdemont hívei viszont azt mondták: remélik, Németország nem adja ki a politikust Spanyolországnak. „Ott nem garantálják az igazságos bírósági eljárást, csak a bosszút és elnyomást” – mondta Elsa Artadi,a vezetőhöz közel álló katalán parlamenti képviselő.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Lehetetlen küldetésre vállalkozna Amerika? - Ebbe az országba még a világ legerősebb hadseregének is beletörhet a bicskája

Lehetetlen küldetésre vállalkozna Amerika? - Ebbe az országba még a világ legerősebb hadseregének is beletörhet a bicskája

Napról napra egyre több olyan elemzés lát napvilágot, amely szerint elkerülhetetlen, hogy Donald Trump az elkövetkező hetekben végül tényleg kiadja a parancsot, az Egyesült Államok pedig megtámadja Iránt. Mivel Teherán és Washington álláspontjai a tárgyalások ellenére sem igazán közelednek egymáshoz, az valóban nagyon valószínű, hogy a bombázók hamarosan tényleg a levegőbe emelkednek, egy forgatókönyv azonban bármilyen rémisztő is, elég valószínűtlen: nézzük, miért kicsi az esély egy teljes körű szárazföldi invázióra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×