Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Moszkva, 2018. március 18.Vlagyimir Putyin hivatalban levő államfő beszédet mond támogatói előtt a moszkvai Kreml melletti Manézs téren 2018. március 18-án, az orosz elnökválasztás estéjén. A Központi Választási Bizottság előzetes adatai a független jelöltként induló Putyin győzelmét vetítik előre. (MTI/AP/Pavel Golovkin)
Nyitókép: Pavel Golovkin

Meglepő fejlemények az orosz elnökválasztáson

A szavazatok több mint háromnegyedét kapta Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő a hétvégi orosz elnökválasztáson.

A moszkvai Központi Választási Bizottság a szavazatok 99 százalékának összesítése alapján közölte, hogy

Vlagyimir Putyin államfő a voksok 76,65 százalékát szerezte meg a vasárnapi orosz elnökválasztáson.

A kommunisták által indított Pavel Grugyinyin 11,82, a liberális demokrata Vlagyimir Zsirinovszkij 5,68, a Polgári Kezdeményezés színeiben indult Kszenyija Szobcsak pedig 1,66 százalékot kapott.A négy további jelölt 1 vagy kevesebb mint 1 százaléknyi szavazatot gyűjtött a voksoláson.

Az eredmény megfelelt a várakozásoknak, ám Vlagyimir Putyin nagyvárosi támogatottsága meglepő fejlemény – nyilatkozta az InfoRádiónak Sz. Bíró Zoltán, Oroszország-szakértő. „A két leginkább nyitott, külvilággal együttműködést kereső város, Moszkva és Szentpétervár lakói is nagyon nagy arányban támogatták Putyint” – emelte ki a szakértő.

Az is meglepetés, hogy az orosz elnök jobb eredményt ért el, mint 6 évvel korábban, 2012-ben – tette hozzá Sz. Bíró Zoltán.

A 2004-ben elért eddigi legjobb eredményét is közel 5 százalékkal haladta meg a vasárnapi választáson Vlagyimir Putyin.

A 70 százalékos részvételi arányt azonban nem sikerült elérni, bár a szakértő szerint ez nem okozott meglepetést. „De nagyon közel van ehhez az a 67,4 százalékos országos részvételi arány, ami lényegében benne van abban a sávban, ami megszokott az elnökvékasztásokon” – fogalmazott.

Az Oroszország szakértő rövidtávon nehezen tartott elképzelhetőnek paradigmaváltást Moszkva politikájában, mint mondta: az orosz belpolitika hosszú évek óta a külpolitikai helyzetnek van alárendelve, amely továbbra sem a kompromisszumokban, hanem a konfrontáció fenntartásában érdekelt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×