Míg a kommunista múlt miatt Kelet-Európában több évtizedes szokás megemlékezni a nemzetközi nőnapról, addig nyugaton a feminista mozgalmak megerősödésével lett az utóbbi időben piros betűs dátum március 8-a.

Ezekben az országokban nem a nőknek a férfiak által az év egy napján történő őszinte vagy alibi felköszöntése a téma, hanem a tiltakozás. Sok helyen a nőket sújtó szexuális zaklatás ellen indult #metoo-mozgalom vette át a kezdeményezést és – mint a Guardian című brit lap fogalmaz – hangot adott az „érezhető haragnak és fellépés iránti éhségnek”.

A baloldali lap szerint az az érzés, hogy nem sok minden változott: a Fehér Házban egy olyan ember ül, aki henceg azzal, ahogy fogdosta a nőket, az új-zélandi miniszterelnök asszonytól élő adásban megkérdezték, hogy mikor fogant a gyereke, a nőket szexuálisan zaklatják a munkahelyükön, és szaporodnak a női körülmetélésről szóló hírek. A lap fel is szólítja olvasóit, hogy legyenek „tanúk” és küldjék be, milyen sérelmeket éltek át.

Spanyolországban a tiltakozás részeként háromszáz vonatot töröltek 10 szakszervezet egynapos sztrájkja miatt. Feminista csoportok arra szólították fel a nőket, hogy ezen a napon ne költsenek pénzt és ne végezzenek házimunkát. A kormányzó Néppárt ugyanakkor úgy fogalmazott: „az akció a feminista elit és nem a mindennapos gondokkal küzdő, valódi nők akciója”.

A tiltakozás nyomán akadozik a forgalom a madridi metrón is. Az egyik leghíresebb spanyol színésznő, Penelope Cruz törölte nyilvános szerepléseit és azt mondta: „otthoni sztrájkot folytat” – bár nem tudni, hogy ez hogy érinti majd szintén híres színészférjét, Javier Bardemet.

A konzervatív kormány öt női miniszteréből kettő szintén tiltakozással emlékezik meg a nőnapról, és az El País című lap felmérése szerint a megkérdezett lakosok 82 százaléka támogatja a sztrájkokat. 76 százalékuk azt mondta, hogy a nőknek nehezebb az életük, mint a férfiaknak.

A lap idézi Elvira Gonzalez patikust, aki szerint „van egy plafon, és nem számít mennyire felkészült egy nő, és hány mesterfokozata van”. Uniós adatok szerint Spanyolországban a nők 13-19 százalékkal kevesebbet keresnek, mint férfi kollégáik, az uniós átlag pedig 16 százalékos különbség – emlékeztet a BBC.

Máshol, Mary McAleese volt ír köztársasági elnök az egyházat bírálta: „a katolikus egyház a nőellenesség birodalma” – mondta egy római konferencia előtt, ahol azt sürgetik, hogy nők is kapjanak vezető szerepet a Vatikánban.

Dél-Koreában a #metoo szervezésében tartottak tüntetést – az országban megerősödött kampány nyomán vezető téma lett a munkahelyi szexuális zaklatás. Több befolyásos férfi vezető pedig lemondásra kényszerült, többek között egy olyan potenciális elnökjelölt is, akit azzal vádolnak, hogy megerőszakolta a titkárnőjét.

A hatalmi pozícióval való visszaélésre ugyanakkor a nők részéről is vannak példák: akár 30 éves börtönbüntetés vár Park Geun-hje volt dél-koreai elnökre az ellene felhozott korrupciós vádak és visszaélések nyomán.