eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Kiss J. László: a párhuzamos társadalmak párhuzamos törvénykezést hoztak magukkal

Kiss J. László: a párhuzamos társadalmak párhuzamos törvénykezést hoztak magukkal

Közép-Kelet-Európa előnyére válna, ha nem Martin Schulz lenne az új német külügyminiszter - mondta Kiss J. László az InfoRádió Aréna című műsorában. A Corvinus Egyetem tanára arról is beszélt, hogy Magyarország nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Németországba kevesebb menekült érkezzen.

Akárki lesz a külügyminiszter az új német koalíciós kormányban, az országnak mindenképpen egyre fokozottabb érdekeltségei vannak a V4-es államokban – mondta Kiss J. László az InfoRádió Aréna című műsorában.

Jobb lesz Martin Schulz nélkül?

A Corvinus Egyetem tanára azt is mondta, Sigmar Gabriel, az ügyvezető kormány külügyminisztere szeretné az újonnan felálló kormányban is megtartani a pozícióját, azonban az esélyesek között felmerült Katarina Barley jelenlegi családügyi miniszter, illetve Heiko Maas igazságügyminiszter neve is. 

„Nem tudjuk, hogy ki lesz az külügyminiszter. Ezek a személyek lényegében mind kedvezőbbek, mint Martin Schulz személye, Magyarország és Közép-Kelet-Európa irányában egyaránt” – fogalmazott Kiss J. László. A szakértő hozzátette, Németországnak a térség mindig is kiemelt fontosságú lesz gazdasági szempontból, mivel több német vállalat telephelye is megtalálható a régió országaiban.

Kiss J. László: a párhuzamos társadalmak párhuzamos törvénykezést hoztak magukkal

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint még jobban felértékelődhet Németország és Franciaország együttműködése az Unión belül. Azt is mondta, hogy a két ország között jelentős különbség van gazdaságpolitika tekintetében, mivel Franciaországban az etatizmus, vagyis az állam szerepe meghatározó a gazdaságban, Németországban pedig az állam csak a külső kereteket határozza meg. Ebből az következik, hogy olyan kérdésekben is vannak eltérések, mint az eurózóna reformja vagy Európa jövője” – mondta Kiss J. László.

Ki védi Európát?

Az egyetemi tanár elmondta, a német koalíciós egyeztetésekben nem szerepel az Európai Egyesült Államokról  szóló koncepció, azonban 

  • a közös európai digitalizációt segítő beruházásokat,
  • az európai biztonságpolitikát és a külső határok védelmét is prioritásként kezelik. 

Kiss J. László szerint egy olyan környezetben kell a biztonságpolitikáról beszélni, ahol már nem lehet kizárólagosan Egyesült Államokra számítani. Azt Donald Trump amerikai elnök is érzékeltette már korábban, hogy Európának jobban ki kell vennie a részét a saját biztonsága szavatolásából, de a NATO 5-ös cikkely értelmében fennmarad a két kontinens közti együttműködés.

Nagy-Britannia távozása miatt ezen a területen elmélyültebb német-francia együttműködésre van szükség – jegyezte meg a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. Kiss J. László azt is mondta, Németország nem szeretne olyan gazdaságpolitikát, amellyel gyakorlatilag egy transzferunióban kisegítenék a déli államokat. 

Párhuzamos társadalmak

A szakértő azt is mondta, hogy Németország a menekültek kérdésében egyelőre vinné tovább Angela Merkel kancellár irányvonalát, amely igencsak vitatott. A menekültek elosztásának állandó mechanizmusát hozzák létre, amely tulajdonképpen a német menekültpolitika »európaizálását« jelenti.

Ennek számos kockázata van, hiszen a kérdés továbbra is megosztja Európát, elég ha a visegrádi államokra gondolok” 

– mondta az egyetemi tanár. Azt is mondta, a német elképzelés szerint a strukturális támogatásokat összekapcsolnák a menekültek befogadásával, ez pedig a közép-kelet-európai térségben beruházással rendelkező német vállalatok érdekeire is negatívan hatna.

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára jelezte, Németországban nem az újonnan érkezők kezelése jelenti az igazi nehézségeket. Kiss J. László elmondta, hogy

Németországban határozottan csökkent a menekültek száma

a nyugat-balkáni út, illetve a magyar határ lezárásának köszönhetően, ezért a német belpolitika stabilizálódott a korábbi állapotához képest, illetve a Merkel-kormány is megerősödhetett. Kiss J. László azonban hozzátette, a Németországban tartózkodó menekültek egy része beazonosíthatatlan, illetve a családegyesítések kérdései és a közbiztonsági problémák továbbra is megoldásra várnak.

Kiss J. László: a párhuzamos társadalmak párhuzamos törvénykezést hoztak magukkal

A külpolitikai szakértő beszélt arról is, hogy az ottani NO-GO zónák létezésének elismerésével maga Merkel is jelezte a probléma súlyosságát. Az egyetemi tanár szerint a kialakult párhuzamos társadalmak magukkal hozták a párhuzamos törvénykezéseket is, amelyeket az imámok hirdettek meg a mecsetekben, és amik nem összeegyeztethetőek a német alkotmányossággal.

Kiss J. László az Arénában arról is beszélt, hogy a koalíciós tárgyalások után a szociáldemokraták akkora súlyt kapnak az új kabinetben, mint ha 30 százalékos támogatottságot élveznének, holott a szeptemberi választás 20,5 százalékos eredménye után a felmérések szerint jelenleg 15,5-17 százalékon áll az SPD. Időközben pedig már volt olyan kutatás is, amely szerint - ha kis különbséggel is -, de a bevándorlásellenes AfD lett a második erő a CDU/CSU mögött.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Szépen zárt Amerika

Szépen zárt Amerika

Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően pedig emelkedéssel indult a nap Európában, a vártnál gyengébb BMI-adatok hatására azonban gyorsan lefordultak a vezető részvényindexek, délutánra azonban ismét a vevők vették át az irányítást. Az aranynak eközben 2023 októbere óta a mostani lehet a legerősebb hete, mivel a piaci szereplőket aggasztja az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye. Érdemes eközben a bitcoinra is figyelni, az árfolyam már közelíti a 100 000 dolláros szintet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×