Barnier már a brüsszeli sajtótájékoztató legelején arra figyelmeztetett, hogy senki ne várjon nagy bejelentéseket.
Folytatni kell a munkát a bizonytalanság mérséklése érdekében, az idő szűkös, több mint ötszáz nap eltelt a brit EU-tagságról rendezett tavalyi népszavazás óta - emelte ki a volt francia miniszter.
Hangsúlyozta: nem kell mindenről részletes megállapodásra jutni, de
a következő két hétben "őszinte és valódi" előrehaladásra van szükség
ahhoz, hogy decemberben tovább lehessen lépni a jövőbeli kapcsolatrendszerről szóló egyeztetésekre.
Hozzátette, az elmúlt két napban "elmélyítették" a párbeszédet a főbb pontokat illetően, és sikerült bizonyos eredményeket elérni az állampolgári jogok és az ír-északír határellenőrzés területén, de maradtak még nézetkülönbségek, előbbi témában például a családegyesítés vagy az Európai Bíróság joghatóságának vonatkozásában.
Emellett kiemelte, a továbblépéshez "abszolút létfontosságú" megállapodásra jutni az EU-val szemben fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségek ügyében.
David Davis brit Brexit-ügyi miniszter azt hangoztatta, mielőbb tovább kell lépni a Brexit-tárgyalások második szakaszára, ehhez pedig "rugalmas és konstruktív" megközelítésre van szükség mindkét fél részéről.
Elmondta, London "kész és hajlandó" a jelenleginél intenzívebb egyeztetéseket folytatni a december 14-15-i EU-csúcstalálkozóig,
amikor is a bennmaradó tagállamok vezetői döntenek majd arról, szerintük haladtak-e már eleget a továbblépéshez.
Aláhúzta: a mostani fordulón sikerült megegyezni bizonyos kérdésekről az állampolgári jogok és az ír-északír határellenőrzés területén.
Arra a felvetésére, miszerint Észak-Írország különleges státust kaphatna a Brexit után, hogy tagja maradhasson a belső piacnak és a vámuniónak, Davis leszögezte: kizárt egy új határ létrehozása az Egyesült Királyságon belül. Elismerte, hogy egyedi megoldás szükséges a kérdés rendezéséhez, de ez - mint mondta - nem válhat kárára a szigetország "alkotmányos és gazdasági integritásának".