Infostart.hu
eur:
379.53
usd:
323.97
bux:
122017.46
2026. március 2. hétfő Lujza

Sorsdöntő napok jönnek a spanyol-katalán konfliktus szempontjából

Sorsdöntő lehet a hét a spanyol-katalán konfliktus szempontjából; a spanyol parlament felsőháza, a szenátus pénteken dönt, hogy elfogadja-e a katalán kormány eltávolítására vonatkozó javaslatot, a katalán parlament pedig csütörtökön ül össze, hogy választ adjon a madridi tervekre.

A pártok hétfőn kijelölték azt a 27 szenátusi képviselőt, akik helyet kaphatnak abban parlamenti eseti bizottságban, amely a következő napokban megvitatja a spanyol kormány Katalóniáról szóló intézkedéscsomagját.

Pedro Sanz, a szenátus elnökhelyettese szerint "nagyon pozitív lenne", ha Carles Puigdemont katalán elnök személyesen jelenne meg, hogy kifejtse álláspontját. Ezt vagy a bizottság ülésén teheti meg csütörtökön délután vagy másnap a szenátus rendkívüli plenáris ülésén.

Elképzelhető, hogy a katalán vezető élni fog ezzel a lehetőséggel, de végleges döntést még nem hozott - írta katalán kormányzati körökre hivatkozva a spanyolországi sajtó.

Mindeközben tovább folytatódik a spanyol-katalán nyilatkozatháború a médiában.

Rafael Catalá spanyol igazságügyi miniszter azt mondta újságíróknak: a katalán vezetés még időben van, hogy megakadályozza saját eltávolítását, ha visszatér a törvényességhez és lemond a függetlenségi folyamatról.

Raül Romeva katalán külügyi tanácsos viszont a brit BBC-nek adott interjújában arról beszélt, hogy a katalán köztisztviselők "nem követik majd Madrid rendelkezéseit", és a katalán választott intézmények ellenállnak, amennyiben a spanyol kormány átveszi a katalán kormányzati hatásköröket.

A nép döntött demokratikusan a kormányról és a parlamentről, ezeket az intézményeket meg kell óvni - jegyezte meg.

A politikus szükségtelennek nevezte előrehozott választások megrendezését Katalóniában, minthogy a katalán nép már választott 2015 őszén.

A Népi Egység (CUP) nevű szélsőbaloldali, nacionalista katalán párt tömeges polgári engedetlenségre szólított fel Katalóniában. A spanyol kormány intézkedéscsomagjáról közleményében azt írta: "a legnagyobb agresszió a katalán nép civil, egyéni és közösségi jogaival szemben a francoista diktatúra óta".

A 135 fős katalán törvényhozásban 10 mandátummal rendelkező párt hangsúlyozta, hogy az ellenállás ne legyen erőszakos, és annak pontos módját később hozzák nyilvánosságra.

A spanyol kormány szombaton jelentette be az alkotmány 155-ös cikkére hivatkozva - amely lehetőséget ad az államnak, hogy alkotmánysértés esetén beavatkozzon az autonóm közösségekben - ,hogy kezdeményezi a katalán kormány feloszlatását és előrehozott parlamenti választások megrendezését Katalóniában. A katalán elnök aznapi válaszában hangsúlyozta: az "önrendelkezésük megsemmisítésére" irányuló "támadást" nem fogadhatják el.

A szenátus pénteken szavaz a kormányzati javaslatokról. A Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) egymaga rendelkezik az elfogadáshoz szükséges többséggel, de bírja a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) és a Ciudadanos (Állampoglárok) nevű liberális középutas párt támogatását is. Ez a 266 tagú szenátusban összesen 214 szavazatot jelent.

Az intézkedések az elfogadást követően akkor lépnek életbe, ha megjelennek a hivatalos állami közlönyben. A jelenlegi információk szerint szombattól lehetnek hatályosak.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: látóhatárra került a 150 dolláros hordónkénti olajár

Szakértő: látóhatárra került a 150 dolláros hordónkénti olajár

Az Egyesült Államok és Izrael szombat hajnalban támadást indított Irán ellen. Teherán válaszul lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen a világ kőolajforgalmának csaknem egyötöde halad át. Az InfoRádióban Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletágvezetője az olajár várható alakulásáról beszélt.

Nagy kihívás a Merz-kormánynak, ami most őrli a németeket

Kevesebb mint egy hét múlva kezdődik Németországban a konzervatívok és a szociáldemokraták alkotta kormánykoalíció stabilitását vagy a többség által inkább gyengülését jelző, sokat emlegetett „szuperválasztási” év. Idén öt tartományban tartanak helyi parlamenti választásokat. Felmérték, várható-e politikai földrengés, és ha igen, annak milyen következményei lehetnek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Megremegtek a tőzsdék a közel-keleti háborúra - Mutatjuk a legfrissebb piaci hatásokat!

Megremegtek a tőzsdék a közel-keleti háborúra - Mutatjuk a legfrissebb piaci hatásokat!

Az iráni–amerikai–izraeli katonai konfliktus hétvégi eszkalációja azonnali és széles körű piaci reakciót váltott ki világszerte, különösen Ázsiában, ahol hétfőn meredek eséssel indult a kereskedés. Az Egyesült Államok és Izrael összehangolt csapásai Irán ellen, amelyekben az iráni politikai és katonai vezetés több kulcsszereplője, köztük a legfelsőbb vezető is életét vesztette, új geopolitikai kockázati prémiumot építettek be az eszközárakba. A piacokat nem csak a katonai összecsapás ténye rázta meg, hanem az a bizonytalanság is, hogy a konfliktus gyorsan lokalizálható marad-e, vagy tartós, regionális háborúvá szélesedik, amely az energiaszállításokat és a globális növekedési kilátásokat is érdemben érinti. A befektetők klasszikus kockázatkerülő üzemmódba kapcsoltak. Az olajárak élesen megugrottak, a biztonságos menedékeknek tartott nemesfémek árfolyama emelkedik. Európában komoly eséssel indult a nap a részvénypiacokon, és az USA-ban is hasonlóra lehet számítani. Mutatjuk a katonai konfliktus legfrissebb piaci hatásait!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×