eur:
394.59
usd:
365
bux:
71490.33
2024. július 3. szerda Kornél, Soma

Nagy változások várhatnak az osztrákokra

Kormány- és egyben koalíciós váltás várható Ausztriában a mai előrehozott parlamenti választások nyomán. Csaknem 6 és fél millió, 16. életévét betöltött szavazópolgár járulhat az urnák elé, hogy az alkotmányos menetrendnél egy évvel korábban válassza meg a Nemzeti Tanács, azaz a parlament 183 képviselőjét, közvetve pedig az új kormánykoalíciót és a kancellárt.

Ausztriát a második világháború óta kisebb megszakításokkal a két nagy pártból, az Osztrák Szociáldemokrata Pártból (SPÖ) és a konzervatív Osztrák Néppártból (ÖVP) álló nagykoalíció irányította, így az elmúlt tíz évben is. A szélsőjobboldalinak tartott Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) rövidebb ideig volt hol az SPÖ, hol az ÖVP partnere. A közvélemény-kutatások most azt valószínűsítik, hogy a nagykoalíció tízéves uralmának vége szakad, és a radikális jobboldali FPÖ "királycsináló" és ismét koalíciós résztvevő lehet.

A felmérések szerint a vasárnapi választásokon az eddigi kisebbik koalíciós párt az Osztrák Néppárt végez az élen A konzervatív párt támogatottsága 32-34 százalék között mozog, miközben a szociáldemokraták és a szabadságpártiak a második-harmadik helyért versengenek 24-26 százalékkal. Elemzők nem zárják ki, hogy a leginkább bevándorlásellenes FPÖ Ausztria második legerősebb pártja lehet.

A szociáldemokrata párt által vezetett nagykoalíció mindenekelőtt a menekültpolitika kudarca miatt bomlott fel és ennek nyomán született meg a döntés arról, hogy az országban előrehozott választásokat tartanak. A legutóbbi parlamenti választásokat 2013 szeptemberében tartották, és mivel a törvényhozás mandátuma öt évre szól, a következő voksolás 2018 őszén lett volna esedékes.

A konzervatív néppárt erősödő népszerűségét mindenekelőtt májusban megválasztott újdonsült elnökének, az ország történetében eddigi legfiatalabb külügyminiszternek, a 31 esztendős Sebastian Kurznak köszönheti. Az ambiciózus, szókimondó és határozott politikus a menekültpolitikában a szociáldemokrata pártnál jóval erőteljesebb szigorításokat sürgetett, és nyomására léptették életbe a menekültek befogadásával kapcsolatos korlátozásokat.

Az utolsó szakaszában meglehetősen durvává és személyeskedővé vált, botrányokkal tarkított kampány fő témája a menekültügy volt, háttérbe szorítva a gazdaságot, a szociálpolitikát, az adóügyeket. A felmérésekből az is kitűnt, hogy a konzervatív ÖVP és a radikális jobboldali FPÖ álláspontja áll a legközelebb egymáshoz, és nem csupán a menekültpolitikával összefüggő ügyekben. Ez a tény, továbbá a pártok támogatottsága jelezheti, hogy Ausztriának a legnagyobb valószínűséggel az eddigi nagykoalíció helyett néppárti-szabadságpárti kormánya lehet.

Frissítés: A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) a szavazatok 30,2 százalékával győzött az előrehozott osztrák parlamenti választásokon vasárnap az ORF televízió és a SORA közvélemény-kutató intézet hivatalos előrejelzése szerint. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a Szociáldemokrata Párt (SPÖ) között szoros a verseny a második helyért.

A szavazatok 42,4 százalékának összeszámlálása után készült előrejelzés szerint a második helyen az eddigi ellenzéki, az ÖVP-től jobbra álló szabadságpárt áll a szavazatok 26,8 százalékával, míg szorosan a nyomában az eddigi nagykoalíciót vezető szociáldemokraták a voksok 26,3 százalékával.
 Az előrejelzések azt valószínűsítik,hogy az ország új vezetője, a néppárt elnöke, az eddigi külügyminiszter, a 31 esztendős Sebastian Kurz lesz, és Ausztriát az eddigi nagykoalíció helyett új kormányzati szövetség irányítja majd.

A jelenlegi, 2013 szeptembere óta kormányzó, az SPÖ-ből és az ÖVP-ból álló nagykoalíció mindenekelőtt a menekültpolitikában fennálló nézeteltérések miatt bomlott fel, és ezt követően írták ki az előrehozott választásokat. A előzetes, nem hivatalos végeredmény késő estére várható.

Címlapról ajánljuk
Seremet Sándor: fontos jelzést küldött Orbán Viktor a kijevi látogatásával

Seremet Sándor: fontos jelzést küldött Orbán Viktor a kijevi látogatásával

A miniszterelnök kijevi látogatása cáfolja azt a narratívát, amely szerint a magyar kormány ukránellenes lenne – erről beszélt az InfoRádióban a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.03. szerda, 18:00
Giró-Szász András
politikai tanácsadó
Döntő fordulat előtt a Közel-Kelet egyik legerősebb katonai hatalma: a legrosszabb forgatókönyvre is fel kell készülni

Döntő fordulat előtt a Közel-Kelet egyik legerősebb katonai hatalma: a legrosszabb forgatókönyvre is fel kell készülni

Véget ért a kényszerű okokból megrendezett iráni elnökválasztás első fordulója, amelyen meglepetésre a reformpárti jelölt kapta a legtöbb szavazatot a megosztott konzervatív ellenfeleivel szemben. Senki nem érte el viszont a második kör elmaradásához szükséges 50 százalékos eredményt, így július 5-én pénteken ismét a szavazókörökhöz járulhatnak az szavazásra jogosultak, hogy megválasszák Ebrahim Raiszi tragikus halála után a közel-keleti hatalom új államfőjét. A végső ütközetben az ultrakonzervatívok feszülnek neki a reformpártiaknak, a jelöltek háttere viszont ennél jóval árnyaltabb képet rajzol ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×