Infostart.hu
eur:
386.21
usd:
331.73
bux:
118863.12
2026. január 14. szerda Bódog
Rendkívüli állapot egy amerikai városban

Rendkívüli állapot egy amerikai városban

Rendkívüli állapotot hirdettek szombaton egy amerikai városban, Charlottesville-ben a szélsőjobboldal rendezvényén elszabadult erőszak miatt. Egy valószínűleg szándékos autós gázolásnak halálos áldozata és sok sérültje van. Később lezuhant egy rendőrségi helikopter. Donald Trump amerikai elnök közleményben ítélte el a gyűlöletet és az erőszakot, majd beszédet is mondott a zavargások kapcsán.

A virginiai Charlottesville városában - amely egyetemi központ - az úgynevezett alt-rightnak vagy alternatív jobboldalnak nevezett szélsőjobboldali csoportosulás rendezvényén szabadult el az erőszak: ellentüntetők jelentek meg és a két csoport összecsapását a könnygázgránátokat is bevető rendőrségnek kellett megfékeznie.

Észak és Dél

• A tüntetést a szervezők azért hirdették meg, hogy tiltakozzanak Robert Lee tábornok szobrának eltávolítása ellen. Robert Lee az amerikai polgárháborúban a rabszolgatartó déliek - a konföderáció - seregeinek főparancsnoka volt.

• Az északiak és déliek egykori különbségeinek és háborújának mai hatásairól itt olvashat.

Virginia állam demokrata párti kormányzója rendkívüli állapotot hirdetett a városban. Terry McAuliffe elfogadhatatlannak nevezte a történteket - illetve a retorikát is - és közölte, hogy "a szólásszabadság nem az erőszak szabadságát jelenti".

Sajtóértesülések szerint nagyjából két órával az erőszakos összecsapásokat követően egy kocsi nagy sebességgel hajtott több száz tüntető közé.  A valószínűleg szándékos autós gázolásban, amely az ellentüntetők ellen irányult, meghalt egy 32 éves nő, és mintegy 30 ember megsérült. Egyes sajtójelentések szerint az erőszaknak van még két halálos áldozata, de ezzel kapcsolatban semmilyen részlet nem vált ismertté.

Rendkívüli állapot egy amerikai városban

A rendőrség később elfogta a gázolót, egy 20 éves, fehér bőrű ohiói fiatalembert, és eljárást indított ellene gondatlanságból elkövetett emberölés, súlyos testi sértés okozása és cserbenhagyásos gázolás gyanújával.

Donald Trump vitatott kijelentése

Donald Trump amerikai elnök közleményben ítélte el a gyűlöletet és az erőszakot, majd beszédet mondott a zavargások kapcsán.

Trump először Twitter-bejegyzésben ítélte el a jobboldali aktivisták és az ellentüntetők összecsapásakor történteket, és sürgette, hogy vessenek véget az erőszaknak, majd kora délután sajtónyilatkozatot is tett. "Össze kell fognunk és el kell ítélnünk ezt a gyűlöletet. Az Egyesült Államokban nincs helye az ilyesfajta erőszaknak. Gyerünk, fogjunk össze!" - írta mikroblog-bejegyzésében az elnök. Kora délutáni sajtónyilatkozatában azt mondta:

"a charlottesville-i incidensekben több oldal is hibás".

Ez utóbbi mondatáért az elnök számos bírálatot kapott politikusoktól, elsősorban demokrata pártbeliektől, polgárjogi aktivistáktól, de néhány republikánus pártbelitől is, mondván, hogy nem kifejezetten a szélsőjobbot, a fehérek felsőbbrendűségét hirdetőket ítélte el.

"Elnök úr, a nevén kell neveznünk a gonoszt! Ezek olyan emberek, akik a fehérek felsőbbrendűségét hirdetik, és terrorcselekmény történt amerikai földön" - írta a Twitteren Cory Gardner republikánus szenátor, a párt egyik prominens tisztségviselője.

Marco Rubio floridai szenátor így vélekedett: "A náciknak, a Ku Klux Klan (fajvédő) szervezetnek és a fehérek felsőbbrendűségét hirdetőknek semmi közük a hazafiassághoz. Amerika pont nem ilyen szeretne lenni."

Nancy Pelosi, a képviselőházi demokrata kisebbség vezetője pedig Trumphoz címezve azt írta szintén a Twitteren: "Ismételje utánam a saját profilján: a fehér felsőbbrendűség hirdetése támadás az amerikai értékek ellen!".

A történelem emlékei

A demonstrációt a szélsőjobboldali csoport azért szervezte, hogy tiltakozzék Robert Lee tábornok szobrának tervezett eltávolítása ellen. Lee tábornok az Egyesült Államokat 1861 és 1865 között emésztő polgárháborúban a déli, konföderációs seregek vezetője volt, sokak számára a rabszolgatartó déli államok konföderációjának jelképe.

A szobrát védelmező demonstrálók - köztük sokan a fehérek felsőbbrendűségét hirdető fajvédők - is konföderációs zászlókat lobogtatva jelentek meg a város egyik parkjában meghirdetett rendezvényen. Sokan katonai egyenruhát öltve, pajzsokkal felszerelkezve érkeztek, már pénteken este.

A demonstráción felbukkantak a Ku Klux Klan fajvédő szervezet tagjai is.

A tüntetők és ellentüntetők botokkal vagy puszta kézzel estek egymásnak, mígnem helyi idő szerint délben Jason Kessler, a magát "Egységet és biztonságot Amerikának" nevű szervezet 33 éves vezetője be nem jelentette a rendezvény végét. A rendőrség ugyanis - törvénytelennek nyilvánítva - berekesztette a gyülekezést. Az összecsapás azonban folytatódott.

  • Charlottesville liberális város hírében áll az elsöprő többségében konzervatív Virginia államban.
  • A város vezetése az elmúlt időszakban több lépést is tett annak érdekében, hogy a nyilvános terektől - utcákról, középületek elől - eltüntesse a fajgyűlölő és rabszolgatartó múltra emlékeztető utcaneveket, táblákat, szobrokat.
  • Új nevet kapott a Lee park is - ahol Lee tábornok eltávolítandó szobra áll -, és a másik konföderációs tábornokról, Thomas Jacksonról elnevezett parkot is átkeresztelték Igazság Parkjának.
  • Az egykori eseményekről és azok mai hatásáról ebben a háttércikkben olvashat.
Címlapról ajánljuk
Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Éles politikai vita bontakozott ki Csehországban az Ukrajnának szánt lőszerszállítások miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš azt állítja: a korábbi kormány több száz milliárd koronányi fegyverüzletet bonyolított le úgy, hogy erről sem a parlament, sem a közvélemény nem kapott világos tájékoztatást. Petr Fiala volt kormányfő viszont azzal vádolja Babišt, hogy felelőtlen nyilatkozataival emberek és cégek biztonságát veszélyezteti.

Elemzők a kampányról és a siker útjáról: nagy a különbség a pártok stratégiája, de akár a támogatottsága között is

A kampány intenzív lesz, a választási részvételi hajlandóság pedig kulcsfontosságú – mondták az InfoRádió Aréna című műsorának vendégei. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője ismertette a legfrissebb pártszimpátia-kutatásokat, arról is szó volt, milyen témák befolyásolhatják leginkább az április 12-i országgyűlési választás eredményét. Értékelték a pártok online és offline jelenlétét is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×