Az EP elnökének küldött közös levélben hangsúlyozták, hogy a bíróságok működéséről szóló új lengyel törvények "jelentősen gyengítik az igazságszolgáltatás függetlenségét és pártatlanságát, valamint a hatalmi ágak szétválasztásának elvét is".
"Ez nem csupán sérti a lengyel alkotmányt, de ellentmond az Európai Unió alapszerződéseiben foglalt elveknek" - írta a néppárti, a szociáldemokrata, a liberális, a radikális baloldali és a zöldpárti képviselőcsoport vezetője.
Kitértek arra is, hogy a legfelsőbb bíróságról szóló, múlt pénteken benyújtott törvénytervezet elfogadása esetén az országban ezentúl nem lennének garantálhatók a demokratikus választások.
Az aláírók felszólították az Európai Bizottságot, hogy világosan vázolja fel, milyen következményekkel is járna ezen jogszabályok elfogadása, illetve arra, hogy kérje fel a Velencei Bizottságot a kifogásolt törvények mielőbbi értékelésére.
A frakciók vezetői emellett felszólították Andrzej Duda lengyel államfőt, hogy ne írja alá a parlament által már megszavazott szabályokat, a törvényhozást pedig arra, hogy vonják vissza a legfelsőbb bíróságról szóló tervezetet.
Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság szóvivője hétfőn kijelentette, hogy a brüsszeli testület "komoly aggodalommal" figyeli a lengyelországi fejleményeket, amelyekről várhatóan szerdán fog tárgyalni az uniós biztosok kollégiuma.
A lengyel elnöki aláírásra váró egyik törvény megszüntetné a 25 fős országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS) helyet foglaló 15 bíró eddigi kinevezési rendjét, és átalakítaná magát a testületet is. A tanácsban lévő 15 bírót ezentúl nem a szakmai szervezetek, hanem a szejm lépviselői választanák meg.
Egy elfogadásra váró, sokak által bírált törvényjavaslat pedig felmentené a legfelső bíróság mindazon tagjait, akiket nem az igazságügyi miniszter választott ki.