A közlemény szerint Antoni Macierewicz nemzetvédelmi miniszter csütörtök reggeli sajtóértekezletén számol be az amerikai és a lengyel védelmi minisztériumnak a Patriot rakéták adásvételére vonatkozó megállapodásának az aláírásáról. A tájékoztatás nem részletezi, hogy végleges vagy előzetes szerződésről van-e szó.

Macierewicz márciusban közölte: Varsó az év végéig kötne megállapodást a ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítésére alkalmas Patriot rakétaütegek megvásárlásáról. A 30 milliárd zloty (mintegy 7,6 milliárd dollár) értékű, Wisla (Visztula) elnevezésű légvédelmi program keretében összesen nyolc rakétaüteget telepítenének Lengyelországba.

A Patriot rakétarendszerek beszerzését 2015 áprilisában az akkori lengyel elnök, Bronislaw Komorowski irányozta elő, bejelentve: Lengyelország az ukrán válság miatt felgyorsítja rakéta- és légvédelmi rendszerének a fejlesztését. Az erre kiírt pályázat előkészítő szakaszát 2014 nyarán zárták le, a legnagyobb esélyes a Patriotokat gyártó amerikai Raytheon cég.

A lengyel sajtó az utóbbi napokban arról számolt be: a folyamatban lévő lengyel-amerikai tárgyalások során a lengyelországi fegyvergyártók részesedésére és a technológiák megosztására vonatkozó úgynevezett offset tárgyalások a kulcsfontosságúak. A korszerű Patriot rendszer 360 fokos radarlefedettséget biztosítana.

Korábbi bejelentések szerint az első ilyen üteg a szerződéskötést követő két éven belül érkezne Lengyelországba.

Donald Trump megérkezett Varsóba

Szerdán késő este Donald Trump megérkezett Varsóba, második hivatalos külföldi útja első állomására. 

Trump csütörtök reggel négyszemközt tárgyal Andrzej Duda lengyel elnökkel, majd mintegy 20 fős küldöttsége élén plenáris megbeszélést folytat a lengyel partnerekkel.

Délelőtt az amerikai elnök részt vesz a Balti-, Adriai- és Fekete-tenger közötti térség országait összefogó, tavaly Horvátország és Lengyelország által elindított Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozóján. Itt a térségbeli országok vezetőivel megvitatja a transzatlanti kapcsolatok, az infrastrukturális és energetikai együttműködés kérdéskörét. Az ülést követően az államfői konferencia másik védnökével, Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnökkel is egyeztet.

Délután történelmi jelentőségű külpolitikai programbeszédként bejelentett szónoklatot mond az 1944-es Hitler-ellenes varsói felkelésben fontos szerepet játszott fővárosi Krasinski téren. Ezt követően, délután két óra körül tovább utazik a németországi G20 csúcsra.