Infostart.hu
eur:
360.24
usd:
309.03
bux:
150720.68
2026. augusztus 26. szerda Izsó
18 éven felülieknek
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek.

Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot
antibiotikum, injekció, oltás, gyógyszer, egészségügy,
Nyitókép: Unsplash.com

Ragadós száj- és körömfájás: kampányt indított a Nébih – sokkoló fotókkal

Tájékoztató kampányt indított a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, mert a közöségi médiában számos veszélyes félreértés, álhír és összeesküvés-elmélet jelenik meg a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatban. A legtöbben azt nem értik, hogy miért kell kiirtani fertőzött állatállományokat, és a vakcinát miért nem megelőzésre használják.

Létezik vakcina, de az korántsem csodafegyver – írja Facebook-oldalán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A hatóság leszögezi, hogy az oltás nem előzi meg az állatok fertőződését. A leölésre ítélt állatokat más okból vakcinázzák – mondta ezzel kapcsolatban az InfoRádióban Pásztor Szabolcs országos főállatorvos. Ez azért szükséges, hogy a felszámolás megkezdéséig, illetve a felszámolás folyamán is a vírusürítés a lehető legminimálisabb legyen ezekben az állományokban. Végső soron a vakcinázott állatokat is le kell ölni, tette hozzá.

A ragadós száj- és körömfájás legutóbb 1973-ban jelent meg Magyarországon, de az 50 éve alkalmazott karanténozás ma nem használható megoldás – írja a hatóság. Erről az Állatorvostudományi Egyetem rektora, Sótonyi Péter is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

„Amikor már megjelennek a tünetek, addigra már rég üríti a vírust az adott egyed, az istálló egész állománya már megfertőződött. Nem lehet megpróbálni átvészeltetni velük a betegséget, ezt uniós jogszabály tiltja. Az 1963-64-es járvány idején a katonaság, a rendőrség és a munkásőrség zárta körbe az egyes városokat. És azért még egyet ne felejtsünk el: abban az időben, 1973-ban még a Szovjetunió fölvett mindent” – fogalmazott Sótonyi Péter.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal azt az álhírt is cáfolja, hogy a szarvasmarhákat vadászok lövik le. A telepek felszámolását a hatályos állategészségügyi és állatvédelmi jogszabályok betartásával hentesek, tehát nem állatorvosok, hanem húsipari dolgozók végzik, kábítást követően, egy úgynevezett behatoló rögzített závárzatú eszközzel.

A betegség szemléltetésére a hivatal közzétett a Facebookon több képet is a kisbajcsi telep fertőzött állatairól, ezek felkavaró tartalomnak számítanak.

A hatóság azt is megerősítette, hogy Magyarországon nincs preventív leölés, mint Szlovákiában, nálunk kizárólag a fertőzött telepeket számolják fel. A háztáji gazdaságokban nem kötelező az állatok levágása, de javasolt. Az ilyen jószágok húsa az állatorvosi vizsgálat után felhasználható.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Totyik Tamás: ha az önkormányzatok visszaveszik az iskolákat, tankerületek szűnhetnek meg

Totyik Tamás: ha az önkormányzatok visszaveszik az iskolákat, tankerületek szűnhetnek meg

Ugyan Klebelsberg Központ szerepe átalakul, az új tanévnek még a régi rendszerben futnak neki az iskolák és a tankerületek – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Beszélt arról is, hogy a kormányzat által augusztusban bevezetett, vagy eltervezett változások számos kérdést hagytak nyitva, és például a fenntartói ügyeket nagyon hamar meg kellene oldani.

Meghalt Nádas Péter

Augusztus 26-án életének 84. évében elhunyt Nádas Péter Kossuth- és József Attila-díjas író, a modern magyar irodalom egyik meghatározó alakja.
inforadio
ARÉNA
2026.08.26. szerda, 18:00
Szabó Álmos
úszóedző, Illés Fanni, Pap Bianka és Milák Kristóf mestere
Figyelmeztet a hitelminősítő: komoly kockázatot jelentenek az állami lépések a magyar ingatlanos és építőipari óriáscégeknek

Figyelmeztet a hitelminősítő: komoly kockázatot jelentenek az állami lépések a magyar ingatlanos és építőipari óriáscégeknek

Rövid távon likviditási és szabályozási kockázatokat jelentenek az építőipar és az ingatlanszektor szereplői számára a Tisza-kormány májusi hivatalba lépése óta bevezetett, az ágazatokat érintő szabályozási intézkedések – mint például az engedélyezési eljárások felfüggesztése és a koncebessziós szerződések felülvizsgálata – derül ki a Scope Ratings friss elemzéséből. Az Európai Bizottsággal májusban elért megállapodás nyomán felszabaduló, mintegy 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás viszont középtávon ellensúlyozhatja a negatív hatásokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×