Kitűnő embernek tartja az Európai Unió mostani Brexit-ügyi főtárgyalóját, Michel Barnier-t Magyarország első uniós biztosa. Balázs Péter – aki korábban szoros munkakapcsolatban állt a politikussal – az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: a britek kemény tárgyalásokra számíthatnak.

„Azt gondolom, hogy Barnier mindent tud az EU-ról, amit tudni lehet, kívülről-belülről megtapasztalta. Mögötte van egy nagyon nagy és erős tagállam – Franciaország –, ugyanakkor nem egy soviniszta, nem egy önző, bezárkózó képviselője a saját országának, hanem egy nagyon nyitott, európai gondolkodású ember. Úgyhogy

az angolok kemény tárgyalásokra készülhetnek, mert Barnier bizonyára igen keményen fogja képviselni az uniós közös érdeket”

- véli Magyarország első uniós biztosa.

Balázs Péter úgy látja, az Európai Unió a Brexit folyamatában meg akarja védeni a közös érdekeket.

„Be akarja bizonyítani, hogy ha valaki ki akar lépni, akkor erre ugyan van lehetősége, szíve-joga, hogy ezt meglépje, de

ne gondolja azt, hogy jobb feltételekkel lehet kívül lenni, mint belül”

- mondta az egyetemi tanár.

A korábbi uniós biztos hangsúlyozta: az Európai Unió most teszteli a kilépési folyamatot, amit mindenki figyel, hogy tudják, milyen az, ha bárki másnak is eszébe jut a kilépés.

„De azért hozzátenném, hogy olyan pozícióban, mint az Egyesült Királyság, senki más nincs – talán Írországot lehetne még hozzá hasonlítani. A szárazföldbe zárt országok – különösen akik a szárazföld közepén vannak, tengerpart nélkül – egészen más geopolitikai pozícióban vannak. Tehát nem valószínű, hogy ez az út bárki másnak járható” - fogalmazott a korábbi uniós biztos.

Balázs Péter hozzátette:

divat ma szidni az Európai Uniót, de csak belülről, a kilépés szándéka nélkül,

a tagállamokban ugyanis többségben van az uniópárti lakosság.

„Rengeteg mindent lehet rajta javítani, kicsit lekopott, picit elhízott az idők során. Lehet stimulálni, de attól még nem kell felrúgni, mert azt lehet elutasítani, ami helyett van jobb” - mondta az egyetemi tanár.

Az unió helyett azonban nincs jobb

– tette hozzá Balázs Péter.

A közös haderőtől nő az EU világpolitikai súlya

A közös uniós haderő létrehozásával a közösség jobban meg tudná mutatni valódi világpolitikai súlyát – mondta Balázs Péter egyetemi tanár, volt uniós biztos az InfoRádió Aréna című műsorában.

A közös védelempolitikai elképzelés és terve régebbi, mint a közös piac létrehozása az Európai Uniót alapító tagállamok részéről – mondta Balázs Péter egyetemi tanár. A volt külügyminiszter az elképzelés újbóli elővételének okaként több – mint fogalmazott – valódi veszélyt sorolt fel az InfoRádió Aréna című műsorában.

„Trumpot egy kis bizonytalanság lengi körül, amit én inkább kiszámíthatatlanságnak mondanék. A másik oldalról pedig ott van egy egyre növekvő, egyre erősödő orosz revansizmus, expanzionizmus. És még nem beszéltünk a diffúz veszedelmekről: a terrorizmusról, a kiberhadviselésről” - sorolta az egyetemi tanár.

Balázs Péter szerint létre lehet hozni egy olyan közös uniós hadsereget – a tagállamok hadseregeivel –, amely a NATO mellett működik, megosztva akár a terrorizmus, kiberhadviselés és egyéb területeket.

„Funkciók szerint válogatják szét a feladatokat.

Még ha nem is ideális, hogy két szövetség van egymás fölött-alatt, attól még a kettő elfér”

- véli Balázs Péter.

A közös védelmi képességek fontos eleme az európai hadiipar fejlesztése és a beszerzések ésszerűsítési – mondta Balázs Péter, aki hozzátette azt is, hogy Európa a mostaninál jobban meg tudja majd mutatni világpolitikai súlyát.

„Európa ereje nagyon egyenlőtlenül jelenik meg a világban: a gazdasági hatása óriási, ugyanakkor külpolitikailag széttagolt, védelempolitikailag pedig be van ágyazva a NATO keretébe.

Most próbálják valamelyest közelíteni egymáshoz a gazdasági, a külpolitikai és a védelmi dimenziót, hogy Európa jobban mutassa a saját valódi világpolitikai súlyát”

- mondta a korábbi uniós biztos.

A közös védelmi képességekhez szükség lenne egy közös és erős jogokkal felruházott biztonságpolitikai vezetőre is. Bár ilyen jelenleg Frederica Mogherini személyében van már, azonban a kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek a tagországok egyelőre nem adtak jelentős mandátumot feladata ellátásához – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában.