Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.73
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Most már lemondhat a japán császár

A japán kormány pénteken elfogadta a császár lemondását lehetővé tevő törvényjavaslatot, amely engedélyezi, hogy Akihito átadja a krizantémtrónt legidősebb fiának, Naruhitónak.

Nagyjából 200 évvel ezelőtt fordult elő legutóbb, hogy egy japán császár lemondott. Akihito a várakozások szerint 2018 decemberében, 85. születésnapja körül távozhat a trónról.

A császár visszavonulásának időpontját egy kormányrendeletben fogják meghatározni a lemondásra vonatkozó jogszabály kihirdetése után.

A törvénytervezetet kifejezetten Akihitóra írták, hogy a krizantémtrón örökösei ne követhessék túl könnyen példáját. A szigort a császári család tagjainak egyre csökkenő száma is indokolja, ami miatt a jövőben kihívás lehet a trónöröklés folyamatának biztosítása.

Az uralkodói család egyik tagja ráadásul maga döntött úgy a minap, hogy lemond rangjáról. Akihito császár első unokája, Mako hercegnő közemberhez akar férjhez menni, ezért döntött úgy, hogy maga is közemberré válik.

"A kormány arra számít, hogy a törvénytervezetet gond nélkül elfogadják" - mondta Szuga Josihide, a kabinet főtitkára egy sajtótájékoztatón.

A javaslatot még a nap folyamán benyújtják a parlamentnek, amely a tavaszi ülésszak vége, azaz június közepe előtt rá is bólinthat.

Abe Sindzó miniszterelnök kormánya Akihito tavaly augusztusi beszéde után kezdett neki a tervezet előkészítésének. A császár akkor sokak meglepetésére jelezte: kora és romló egészségi állapota miatt távozni szeretne a trónról. A japán törvények értelmében jelenleg az uralkodónak nincs lehetősége lemondani, haláláig uralkodnia kell.

A kormány elkerülte, hogy állandó szabályozást készítsen a hasonló távozások esetére, helyette egy eseti törvénytervezetet nyújtott be, és egy kiegészítő cikkel toldotta meg az uralkodóházra vonatkozó kódexet, amely lehetővé teszi, hogy Akihito lemondása precedensként szolgáljon a jövőbeli császároknak.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×