Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Földrengés volt Kínában

Közepes erejű, 5,5-ös fokozatú földrengés rázta meg csütörtök reggel Kína északnyugati részét, a helyi hatóságok nyolc halottról és 23 sérültről tájékoztattak, több mint 180 épület omlott össze, és 750 ember marad hajlék nélkül.

A földrengés a Hszincsiang-Ujgur autonóm terület Taskurgán megyéjében történt, hegyvidéki, gyéren lakott területen, ahol az átlagos tengerfeletti magasság mintegy 4,3 ezer méter. A földmozgás fészke nyolc kilométeres mélységben volt. A hatóságok több mint ezer katonát és rendőrt, illetve 1500 civilt küldtek a Pakisztánnal, Afganisztánnal és Tádzsikisztánnal határos térségbe, hogy segítsenek a bajba jutottakon.

A természeti katasztrófa a legnagyobb pusztítást a 449 lakosú Kuzgun nevű faluban okozta. Nagyon sok ház összedőlt, több száz lábasjószág pusztult el vagy sérült meg. A környéken az épületek zöme fából vagy vályogtéglából készült.

Kína északnyugati részén gyakoriak a földrengések. A Hszinhua hírügynökség szerint az epicentrum körüli kétszáz kilométeres körzetben az elmúlt öt évben 226 olyan földrengés történt, amelynek ereje meghaladta a hármas fokozatot.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×