Az enyhítésről pénteken Brüsszelben egyezett meg Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, valamint Andrej Plenkovic horvát és Miro Cerar szlovén miniszterelnök. A két kormányfőt az EU-csúcs előtt fogadta a bizottság elnöke.

Plenkovic a horvát sajtónak úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a határokon a várakozási idő 15 percnél hosszabbra nyúlik, a szisztematikus ellenőrzés helyett áttérnek a célzott ellenőrzésre azon jogszabály alapján, amelyet az EB erre az esetre készített elő. A kormányfő szerint a bizottság egyértelműen megerősítette, hogy van jogi alapja annak, miszerint kockázatértékeléssel megoldható a fennakadások problémája.

Az Európai Parlament és az uniós tagállamokat tömörítő Európai Unió Tanácsának határozata alapján április 7-én lépett életbe az új uniós határellenőrzési szabályozás, amely az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó minden uniós és harmadik országbeli állampolgár rendszerszerű ellenőrzését írja elő mind belépéskor, mind kilépéskor. Adataikat össze kell vetni a Schengeni Információs Rendszer (SIS), illetve az Interpol lopott vagy elveszett dokumentumok adatbázisával (SLTD), hogy a hatóságok meggyőződjenek arról, az illető nem jelent biztonsági, közrendvédelmi vagy közegészségügyi kockázatot az EU-ban. A szigorítás nemcsak az unió külső határaira vonatkozik, hanem minden olyan uniós belső határra, ahol a tagállamok még nem állapodtak meg a határellenőrzés megszüntetéséről, kiterjed a közúti, vasúti, légi és tengeri határokra egyaránt.

Horvátország már másnap, április 8-án ideiglenesen felfüggesztette a szigorított határellenőrzést a horvát-szlovén és a horvát-magyar határon, miután a szabályok miatt hatalmas kocsisor torlódott fel a két említett határszakaszon. A horvát határőrök jelenleg is csak szúrópróbaszerű, célzott ellenőrzéseket végeznek. Szlovénia viszont ragaszkodott a szabályok betartásához, ezért a horvát-szlovén határokon folyamatos torlódások alakulnak ki, egyes határátkelőhelyeken több órát is várakoznak az autósok az átkelésre.

A kialakult helyzetben Horvátország aggódott a turizmusból származó bevétele miatt, amely a horvát bruttó hazai termék 18 százalékát teszi ki, és az Európai Unióhoz fordult megoldásért.

Cerar a pénteki brüsszeli találkozó után megismételte korábbi nyilatkozatát, miszerint Szlovénia betartotta a rendeletet és továbbra is be fogja tartani, de nem Horvátország rovására. "Szlovéniának nincs szándékában senkit sem megkárosítani" - tette hozzá.

Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő nemrég levélben fordult az EU vezetőihez a szigorított határellenőrzések okozta torlódások miatt, amelyeket szerinte részben Szlovénia okozott. Azzal vádolta Ljubljanát, hogy így akar nyomást gyakorolni Horvátországra a Pirani-öböl körül kialakult határvita miatt, amely még mindig nem rendeződött és jelenleg is komoly vitákat gerjeszt a két ország között.