Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.34
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Unsplash

Ha ez beválik, az összes irodaház ablakában ott lehet

Milliónyi madár pusztulását okozza évente, hogy nekirepülnek az ablakoknak, üvegfelületeknek. Azonban egy, a pókoktól kölcsönvett ötlet megmentheti őket.

Régi probléma, hogy évente sok millió madár pusztul el amiatt, mert ablaküvegnek ütközik. A mai modern épületek ráadásul előszeretettel használnak nagy üvegfelületeket, de például sok helyen a zajvédő falak is átlátszó anyagból készülnek - írja a turistamagazin.hu.

Ennek oka, hogy a madarak evolúciósan nincsenek hozzászokva az átlátszó, de kemény felületekhez, lévén a természetben ilyen nem fordul elő, és azt hihetik, hogy képesek átrepülni rajta. Ráadásul oldalsó szögekből, illetve színezett anyagú üvegek esetén akár szemből is tükröződhet a környezet, ami szintén megzavarhatja az állatokat. Megoldást jelenthetnek a ragadozómadár-alakú matricák, azonban ezeknél sem mindegy, milyen sziluettet ábrázolnak, illetve milyen méretűek.

A probléma kulcsa egy, a természetből vett ötlet lehet, ugyanis a madarak nem véletlenül kerülik ki a pókhálókat: a madarak máshogy látnak, mint az ember, és érzékelik, ahogy a pókselyem visszaveri az UV-fényt, így el tudják kerülni azt.

És míg a madarakat riasztja az ultraibolya fény, addig nagyon sok rovart odavonz, így mondhatjuk, hogy a pókok ezzel a trükkel két legyet is ütnek egy csapásra, hiszen egyrészt a madarak nem rongyolják szét a kemény munkával megalkotott hálójukat, másrészt a pórul járt zsákmányokkal jóllakhatnak - írja a lap.

Erre alapozva már gyártanak olyan ablaküveget, ami pókháló mintájú, UV-visszaverő réteget tartalmaz. Feltalálója egy német mérnök, Arnold Glas, aki Ornilux márkanéven keltette életre "madárbarát" üveget. A háló az emberi szem számára láthatatlan, és csak egy bizonyos szögből tükröződik úgy vissza, hogy kirajzolódik. A madarak viszont nagyon is látják a "mesterséges pókhálót", és így elkerülik a sokszor sérüléssel és halállal végződő ütközést.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×