Infostart.hu
eur:
378.9
usd:
319.3
bux:
126964.02
2026. február 16. hétfő Julianna, Lilla
Nyitókép: ELTE TTK

Római kori lótemetőre bukkantak Stuttgartban

Az antik temető területén több mint száz ló csontvázát találták meg, a II. század elején a térségben volt ugyanis a római hadsereg egyik legfontosabb állomáshelye.

Dél-Németország legnagyobb római kori lótemetőjét találták meg Stuttgartban - adta hírül a baden-württembergi műemlékvédelmi hivatal.

Az antik temető területén több mint száz ló csontvázát találták meg, a II. század elején a térségben volt ugyanis a római hadsereg egyik legfontosabb állomáshelye.

A lovak földi maradványai egy építkezéskor kerültek elő Bad Cannstatt városrészben, ahol már az 1920-as években is találtak lómaradványokat.

Az egyik sírban a ló csontjai mellett két kancsót és egy kis olajlámpást is találtak. "Jelen esetben a tulajdonos lovához fűződő szoros kapcsolatát láthatjuk. Csaknem 1800 évvel később is világosan látható az állat elvesztése felett érzett gyász" - mondta Sarah Roth, az illetékes régész.

A szakemberek szerint a leletek újabb ismeretekkel szolgálhatnak majd arról, hogyan milyen szerepük volt a lovaknak a római hadseregben.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.16. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Gyakorlatilag sutba vágta Magyarország és Közép-Európa gazdasági receptjét az elmúlt évek inflációja

Gyakorlatilag sutba vágta Magyarország és Közép-Európa gazdasági receptjét az elmúlt évek inflációja

A 2020–2024 közötti inflációs sokk Közép‑Kelet‑Európában – különösen Magyarországon – jóval nagyobb és más szerkezetű volt, mint Nyugat‑Európában, és ezzel a régió addigi felzárkózási pályájának egyik kulcspillérét, az alacsony ár- és bérszínvonalat döntötte le - áll az Európai Bizottság friss tanulmányában. Az elmúlt évek inflációs sokkja a bér‑ és inputköltségek csatornáján keresztül jelentősen átrendezte az európai országok egymáshoz viszonyított versenyképességi pozícióját. A változások Közép-Kelet-Európát és Magyarországot különösen erősen érinti, hiszen a nemzeti valuták gyors reálfelértékelődése egyre inkább aláássa a gazdasági felzárkózás évtizedekig működő pilléreit. Az ár‑ és bérfelzárkózás felgyorsulása, a lassan bővülő termelékenység és a hagyományos (olcsó munkaerőre és külföldi tőkére építő) modell kifulladása együtt könnyen „növekedési csapdába” terelheti a régiót, ha nem jön érdemi szerkezeti és versenyképességi fordulat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×