A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy Olaszország hosszú futamidejű külső és hazai szuverén kötelezettségeinek osztályzatát az eddigi "BBB plusz"-ról egy fokozattal "BBB"-re rontotta.

Ez a besorolás már csak két fokozatnyira van a befektetésre nem ajánlott "BB" osztályzati sávtól.

Az új besorolás kilátása stabil.

A cég az olasz gazdaságban honos kereskedelmi adósokra megállapított besorolási országplafont is rontotta, "AA plusz"-ról "AA"-ra.

A Fitch a leminősítés fő okai közül kiemelte, hogy a folyamatos költségvetési elcsúszások, az államháztartási konszolidáció vontatottsága és a gyenge gazdasági növekedés miatt nem sikerült csökkenteni a nagyon magas államadósság-rátát, és ez kiteszi az olasz gazdaságot az esetleges negatív külső sokkoknak.

A hitelminősítő adatai szerint a hazai össztermékhez (GDP) mért olasz államadósság-ráta tavaly 0,5 százalékponttal 132,6 százalékra emelkedett. Ez 11,2 százalékponttal magasabb annál a célszintnél, amelyet az olasz kormány a 2013-ban elfogadott stabilitási programban kijelölt.

A Fitch Ratings hangsúlyozza, hogy a "BBB" osztályzati sávban nyilvántartott szuverén adósok államadósság-rátájának mediánértéke jelenleg 41,5 százalék.

A hitelminősítő azzal számol, hogy az olasz államadósság-ráta az idén a GDP-érték 132,7 százalékán tetőzik, és innentől is csak fokozatos ütemű csökkenésnek indul.

A Fitch modellszámításai szerint az adósságráta még 2020-ban is a hazai össztermék 129,3 százaléka lesz.

A Fitch Ratings külön hangsúlyozza, hogy

az olasz bankrendszerre negatív kilátást tart érvényben,

elsősorban a tartalékfedezet nélküli nem teljesítő kinnlevőségek magas aránya miatt. A cég adatai szerint a nem teljesítő hitelállomány eléri a teljes kinnlevőség-portfolió 17,5 százalékát, és az olasz GDP-érték 20 százalékát, és e nem teljesítő hiteltömegnek alig valamivel több mint a felére van tartalékfedezet.

A Fitch Ratings előrejelzése szerint az olasz gazdaság növekedési üteme az idén mindössze 0,9 százalék lesz, ugyanannyi, mint tavaly, és jövőre sem haladja meg az 1 százalékot.

A hitelminősítő számításai szerint ez azt is jelenti, hogy az olasz GDP-érték még 2018-ban is 7 százalékkal elmarad a globális pénzügyi válság előtti utolsó teljes évben, 2007-ben mért szinttől.

Más nagy londoni házak is igen borúlátóan ítélik meg az olasz gazdasági kilátásokat, sőt

kérdésesnek tartják Olaszország euróövezeti tagságának hosszú távú jövőjét is.

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) szakértői erről összeállított legutóbbi helyzetértékelésükben közölték: véleményük szerint Olaszország akkor maradhatna az euróövezet tagja, ha kész lenne ennek árát a következő években is a gyakorlatilag zéró növekedés és a nyomott fogyasztási kiadások formájában megfizetni, de az egyre türelmetlenebb választópolgárság számára ez már túl soknak bizonyulhat.

A CEBR elemzőinek számításai szerint az olasz gazdaság versenyképességi pozíciója 2000 óta - az egységnyi termékértékre jutó munkaköltség OECD-mércéjén - 14 százalékkal romlott, Olaszország részesedése a világkereskedelem teljes értékéből 3,7 százalékról 2,4 százalékra zsugorodott.

Mindezek alapján a CEBR londoni elemzői úgy gondolják, hogy az olasz euróövezeti tagság megőrzéséhez szükséges gazdaságpolitika hosszú távú fenntarthatóságának esélye ma már nem éri el a 30 százalékot.