eur:
407.22
usd:
378.58
bux:
76553.58
2024. november 8. péntek Zsombor

A magyarországi törökök április 9-én szavazhatnak

A külföldön élő, választásra jogosult török állampolgárok az ország külképviseletein, valamint a törökországi határátkelőhelyek és nemzetközi repülőterek vámhelyiségeiben hétfőtől már leadhatják le szavazataikat az elnöki rendszer kiterjesztéséről döntő népszavazás keretében.

Törökországban a referendumot április 16-án tartják.

A következő három hét során 57 országban összesen 120 képviseleten voksolhatnak a külföldön élő törökök.

Hétfőn Európa 6 országában: Németországban, Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Dániában és Svájcban 28 helyszínen nyíltak meg az urnák. Két héten keresztül egészen április 9-éig szavazhatnak az ott lakó törökök. Hollandiában április 5. és április 9. között adhatják le voksaikat.

A magyarországi törökök április 9-én szavazhatnak a budapesti nagykövetségen.

Az Anadolu hírügynökség adatai szerint külföldön jelenleg mintegy 2 millió 927 ezer szavazásra jogosult török állampolgár lakik. Németországban 1 millió 423 ezer török választó él, Franciaországban 323 ezer, Hollandiában 251 ezer, Belgiumban 136 ezer, Ausztriában pedig 107 ezer.

A külföldön élő választópolgárok Törökországban is szavazhatnak, őket április 16-án kora estig várják a kijelölt vámhelyiségekben 6 közúti határátkelőhelyen, 18 nemzetközi repülőtéren és 7 kikötőben.

A szavazócédulákon az elnöki rendszer bevezetését támogató "igen" felirat fehér alapon, az alkotmánymódosítást ellenző "nem" felirat pedig barna háttér előtt szerepel.

A Sözcü című ellenzéki - kemalista - napilap értesülése szerint a külföldön élő törökök körében nem készült arra vonatkozóan felmérés, hogy milyen arányban oszlanak meg a szavazatok. Amennyiben a legutóbbi, tehát a 2015. november 1-jei előrehozott parlamenti választások pártpreferencia-eredményét veszik mintának, az igenek aránya 61 százalékra, a nemeké pedig 39 százalékra jön ki - írta az ellenzéki újság.

A referendum miatt az utóbbi időben Ankara éles konfliktusba került több európai uniós tagállammal is. Több ország - köztük különösen Hollandia és Németország - magára haragította Törökországot azzal, hogy nem engedélyezte, hogy török miniszterek kampányrendezvényeket tartsanak a helyi török közösségek előtt.

A Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnök, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), valamint a nacionalista ellenzéki Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) egy része által szorgalmazott alkotmánymódosítás következtében kiszélesedne a mindenkori államfő jogköre, aki így a végrehajtó hatalom feje lenne. A változtatással megszűnne a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrehozott miniszterelnöki tisztség.

Címlapról ajánljuk
Kemény tiltakozásokra is szükség lehet a szlovák nyelvtörvénnyel szemben, véli a Magyar Szövetség elnöke

Kemény tiltakozásokra is szükség lehet a szlovák nyelvtörvénnyel szemben, véli a Magyar Szövetség elnöke

A Magyar Szövetség közleményben reagált a szlovák kulturális tárca nyelvtörvényt szigorító módosítására, mert a felvidéki párt szerint semmi szükség a nyelvtörvény szigorítására, a szankciók kiterjesztésének és emelésének gondolata nemcsak indokolatlan, hanem elfogadhatatlan. Gubík László pártelnök tragikomikusnak nevezte a törvénytervezetet; úgy véli, a szlovák nyelv domináns szerepe eleve alkotmányos garanciákkal bír.

Európai Tanács-elnök Budapesten: sikerült egyetértésre jutnunk abban, mit akarunk együtt tenni a versenyképességért

Az EU-csúcstalálkozóra érkező Charles Michel újságírók előtt hangsúlyozta: az unió versenyképességének erősítését célzó Draghi-jelentés kiváló alapot jelent a témában, az abban foglalt ajánlások világosak és egyértelműek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 8. 15:01
×
×
×
×