Infostart.hu
eur:
387.67
usd:
330.57
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Az Adria kőolajvezeték fogadópontja a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában 2022. május 24-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Mol: az Adria-vezeték kapacitása nem elég, kell másik kapcsolat is

A Janaf és a Mol tesztjei szerint a horvát Adria-vezeték kapacitása nem megfelelő az orosz olaj teljes kiváltására, ami ellátásbiztonsági kockázatot jelent a régióban.

Az EU 2028-tól betiltja az orosz kőolajimportot, de nincs még működő alternatíva, ezért további fejlesztésekre és új vezetékekre van szükség. Az Index értesülései szerint a közelmúltban a Janaf és a Mol csoport újabb kapacitástesztet végzett az Adria-vezeték horvát szakaszán, és az eredmények nem oszlatták el a vezetékkel kapcsolatos aggodalmakat: az Adria-vezeték önmagában nem jelent működőképes alternatívát a Barátság-vezetékre. A horvátországi olajvezetéken keresztül egyelőre nem lehet a régió ellátásbiztonságához szükséges kőolajmennyiséget leszállítani.

A portál megkeresésére Szabó Szabolcs Pál, a Mol Downstream magyarországi vezetője megerősítette, hogy többször vizsgálták az Adria-vezeték horvát szakaszának kapacitását, de a rövid távú tesztek valóban nem hoztak megnyugtató eredményt, nem biztos, hogy a vezeték képes kielégíteni a Mol csoport kőolajigényét. A Mol szakembere szerint ahhoz, hogy az Adria-vezetéket teljes értékű ellátási útvonalként lehessen tervezni, további vizsgálatokra és fejlesztésekre van szükség. Ráadásul a vezetéket üzemeltető Janaffal 2022 végén járt le a korábbi hároméves szerződése a Mol csoportnak, és azóta csak jelentősen megemelt díjon tudtak újra szerződni. A Mol már többször is felhívta a figyelmet: évek óta az európai átlagárak négy-ötszörösét fizeti a szolgáltatásért.

Az Index információi szerint a Dunai Finomító teljes technológiai rugalmassága 2026-ra megtörténik, ezt a Mol csoport teljesen önerőből hajtja végre, de az ellátásbiztonsághoz a finomítói technológia mellett legalább két teljes értékű és megbízható útvonalra van szükség.

„Az Adria-vezeték önmagában akkor sem tudná garantálni a régió ellátásbiztonságát, ha a szükséges fejlesztések megvalósulnának, és a Janaf végre az európai átlaghoz igazítaná a díjszabását” – mondta Szabó Szabolcs Pál. A Mol úgy látja: ha az Európai Unió ragaszkodik ahhoz, hogy a régió lemondjon egy megbízható ellátási útvonalról, akkor vállalnia kell a felelősséget és szerepet kell vállalnia a valós alternatíva megteremtésében is, Ennek részeként gondoskodnia kell arról, hogy a régió országai az odesszai kikötőn keresztül is hozzáférjenek a nyersanyagokhoz. Ezzel – amellett, hogy a vezeték megerősítése egybevág az Európai Unió stratégiai céljaival – az ukránok és a szerbek is jól járnának.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×